Fél év

9.

2. ғᴇᴊᴇᴢᴇᴛ

🅕🅞🅖🅢🅐🅖🅑🅐🅝

Mennydörgésre ébredtem.

Riadtan ültem fel az ágyamban.
A kopogó eső hangja elnyomott minden más zajt.

Lassan feltápászkodtam, majd a retkes, miniatűr ablakhoz sétáltam.

Már hajnalodott.

Mivel a luxuslakosztályomhoz nem tartozik egy falióra, ezért becsléseim szerint olyan 4 óra lehetett.

Szemforgatva néztem körbe a szobámban.
Ráfér egy kiadós takarítás.

Visszaaludni úgysem fogok úgyhogy inkább nekilátok.

A dobozokhoz sétáltam amik egy szekrény előtt hevertek.
Nem akartam kinyitni őket úgyhogy szépen egymásra pakoltam az összeset.
Utána kinyitottam a szekrényt.
A belőle kiáramló pormennyiségtől majdnem asztmarohamot kaptam.

Spoiler! Nincs asztmám.

A szekrényben nem igazán volt semmi. Találtam benne egy elnyűtt fekete pólót ami jó lesz alváshoz. A többi dolgot átpakoltam a legalsó polcokra.

A szekrény oldalának támasztva találtam egy sötétkék szőnyeget amit leterítettem az ágyam elé.

Olyan otthonos!

Mivel porszívóm nincs, ezért csak ennyit tehettem az ügy érdekében.

Újra kinéztem az ablakon.

Még bőven van időm a reggelig.

Mondjuk nem terveztem az idegebeteg pszichoval és társaival reggelizni úgyhogy lehet inkább előbb megyek.

Felkaptam az újonnan szerzett pólót és az egyenruhámat.

Alyssa azt mondta hogy van itt valahol egy fürdő...

A szűk folyosó hosszú volt.
Még kettő ajtó helyezkedett el rajta.

Elvileg az egyik egy takarítószertár, a másik meg a fürdő.

Chris olyan kedves, hogy ilyen közel rakott a tisztítószerekhez!

Elindultam a folyosón miközben magamban az elmebeteg főnökömet szídtam.
Megfogtam az első ajtó kilincsét ami tényleg egy fürdőszobába nyílt.

Nem mondanám nagynak, de jobb mint a semmi.
Volt benne egy fürdőkabin, egy wc, azzal szemben pedig egy kézmosó.
A falon találtam törölközőt.

Először megfogtam az új fekete pólómat és kézzel kimostam. Sajnos nem rendelkezem mosogéppel sem.
Ezután végre, napok után vettem egy jó forró fürdőt.
A szürke törölközőt magam köré csavartam és úgy ültem le a wc tetejére.

-Ezt jól megcsináltam.-Dünnyögtem magamnak.

Már egy ideje nem is gondoltam Sarahra.
Vajon mi lehet vele? Él még? Egyáltalán mi történt azon az estén? És ki az az ember akinek most a házában vagyok? És a legfontosabb:
Mikor ehetek végre?

A gyomrom mintha csak megérezte volna, hogy rá gondolok fájdalmasan összerándult.

Hát akkor készülődjünk!

Felálltam és a kezembe fogtam a munkaruhámat.
Egy fekete, kerek nyakkivágású, térdig érő, egyszerű szabású ruha volt.

-Komolyan ebben kell majd takarítanom?
Miért nem kaphattam egy tréning gatyát? -Mérgelődtem.