Fél év

11.

Lassan végignéztem a velem szemben ülő idegeneken.
Alyssa, Jason, David, Bryce.
Egy kanapén ültek, a nappaliban voltunk. Ha ezt a helyet egyáltalán annak lehet nevezni.

Chris, akiről kiderült, hogy egy Harris, velem szemben mászkált a kanapé mögött. Az állát dörzsölgette.

Ez az ember...
A Harrisekről mideneki hallott.
Ők egy rettegett család voltak.
Régebb óta minthogy én megszülettem.
Sokan féltek tőlük, hozzátenném nem alaptalanul. Híresek voltak a kegyetlenségükről. Ha volt valaki aki zavarta volna őket azok egyszerűen eltűntek. Sosem derült ki, hogy ki állt ezek az ügyek mögött de valójában mindenki tudta.
Csak nem mondták ki.

Egész delet ők uralták. Elvileg a rendőrök is nekik dolgoztak.
Aztán hét évvel ezelőtt Daniel Harris, mint kiderült Chris apja, rejtélyesen eltűnt. Sokak szerint meghalt.
Az igazság sosem derült ki.

A legtöbb ember úgy hitte a Harrisek ezzel véglegesen eltűntek.
De Chris az élő példa arra, hogy nem.

Én keveset tudok róluk. Majdhogynem semmit. Viszont abból kiindulva, hogy apám milyen körökben mozog, és hogy Chris elrabolt majd egy kastélyba zárt, el tudom képzelni hogy Chris is egy maffiának a tagja.

De a mi maffiánkhoz nem tartozhat.
Annak apám a főnöke, és csak nem rabolná el a főnöke lányát...
Logen sem dolgozhat apámnak, de Chrisnek sem mert arról már tudnék, és mivel Chris egyenlőre nem szándékozik megölni ezért gondolom köztük nincs kapcsolat.

De ha Chris nem tartozik apámhoz, hogy uralahtja az ország egész Déli felét?
Nem hinném, hogy apám csak úgy hagyná neki.

Lehet igaza volt Chrisnek.
Jobban kéne félnem tőle.

-Valaki elárulná végre mi a franc folyik itt?!-Csattantam fel elveszítve a türelmem.-Az előbb le akartak lőni engem, azon a helyen ahol fogva tartanak! Szerintem ez egyáltalán nem normális!

Chris megállt majd lassan közelebb jött hozzánk.

Senki sem szólt semmit.

-Hahó!-Integettem.-Valaki!

-Mennyit tudsz?-Szólalt meg vontatottan Chris.

-Bármint miről?-Pillantottam fel a férfire.

-Te az apád lánya vagy, valamit csak tudsz.

Elgondolkodva dőltem hátra.
-Hmm, nézzük csak... Igazából minden olyan három hónapja kezdődött amikor kirúgtak az egyetemről.-A velem szemben ülők meglepődötten néztek fel.-Az apám akkor kirúgott otthonról. Aztán elmentem egy buliba vagy mibe, ott a barátnőm el akart lopni valamit. Én meg meg akartam állítani de akik elkaptak azok azt hitték hogy én voltam a bűnös.
A barátnőm rám fogta és felszívódott.-Keserűen elmosolyodtam az emléken.-Aztán bezártak valahova, pont úgy ahogy ti.-Gyúnyosan néztem rájuk.-Ezek után kihallgattak. Aztán besétált apám és kitálalt. Elmondta, hogy ki is valójában.
Pár nap múlva megkezdődött a kiképzésem, mert csak akkor lehettem volna tisztelet beli tag, ha tudok bunyózni vagy mi.-Legyintettem.-Egy hónap után az edzőm kitalálta, hogy meg akar ölni. Szóval előle menekültem amikor elkaptatotok.-Fejeztem be.

-Szóval nem tudsz semmit.-Sóhajtott Alyssa.

-Nem éppen voltam apuci kedvence.-Vontam vállat.-Most ti jöttök! Kik vagytok, mit csináltok, hol vagyunk és mire kellek?-Soroltam a még mindig megválaszolatlan kérdéseimet.

-Sok a kérdés.-Ült le Chris.

-Kevés a válasz.-Néztem vele farkasszemet.

Chris a kanapén ülőkre nézett akik bólintottak egyet, így hát felém fordult majd belekezdett.