Tizenötödik

258 7 0
                                    

Rebeka Clark

-Várni fogok rád...
-mondta már szinte suttogva.

Közel hajolt hozzám. Meg akart csókolni de én el húztam a fejem. Hogy miért? Nem tudom. Bepánikoltam. Szerencsére már majdnem a ház elött voltunk így be tudtam szaladni. Ahogy futottam, nem néztem hátra. Éreztem hogy mindjárt elsírom magam. És hogy azt miért? Azt sem tudom. Ahogy beértem Jess és Matt egyből azt nézték hogy jól vagyok e. A sírást vissza tudtam folytani szóval maradtam kint velük. Daniel arra nyitott be hogy Jess ölelget Matt meg éppen megnézi minden porcikámat hogy rendben vagyok e.

-Helósztok.

-Szia Daniel! -forgatta meg a szemeit Jessica miközben elengedett.

-Azé' egy kis kedvesség! Én vittem el Tündérkét a korházba. -szólt Daniel.

-Ki az a Tündérke? -kérdezte Matt.

-Rebeka. -válaszolta Daniel helyett Jess.

-Mostanában Tündérkének hívjuk Rebekát? -nézett ránk furcsán.

-Dehogy te barom! -ütött rá tesójára.

-Daniel hív így engem. -mondtam.

Este még sokáig fent voltunk majd elkezdtük megvitatni hogy ki hogy aludjon.

-Én minden féle képpen a bátyámmal akarok aludni! -jelentette ki Jess.

-Rendben... -forgatta meg a szemeit Daniel. -Az a baj hogy csak két szoba van...

Basszus! Ugye nem mondja komolyan hogy egy ágyba kell vele aludnom!?

-Oh Rebeka! -nézett rám mosolyogva Jessica.

Én leoffoltam egy "Kuss" nézéssel és bementünk a szobánkba.

-Ömm.... El fordulnál? -kérdeztem Danieltől.

-Nyugi nem nézek oda! -takarta el a szemét.

-Jól van. -mondtam miután át öltöztem.

-Te álmos vagy? -kérdezte.

-Nem annyira. -ültem le mellé az ágyra. -Te?

-Én se. Mit csináljunk?

-Nem tudom.

-Nézünk valami filmet? -tette fel a kérdést.

-Oké de mit?

-Sikoly? -mosolygott.

-Biztos hogy nem!

-Jól van-nevetett.-Csak vicceltem. Akkor mit?

-Valami romantikusat?-kérdeztem.

-Te szoktál olyat nézni?

-Régebben nem annyira szerettem de mióta megismertem Jess-t amikor csak egymásnál vagyunk folyton azt nézünk szóval kicsit megszerettem. -vontam meg a vállam.

-De az olyan nyálas! -nyafogott.

-Van jobb ötleted?

-Igen van. De nem hiszem hogy szeretnél horrort vagy véres filmeket nézni...

-Döntsd el mit nézzünk mert mindjárt elalszom!

-Jó oké! Van valami olyan film amit meg szeretnél nézni?

-Hát... Van egy de az romantikus...

-Ne kímélj...

-Miután boldogok leszünk-mondtam.

-Ne már!

-Jess már vagy 2 hete rágja a fülem hogy milyen jó film és hogy meg kell néznem! Kérlek! -néztem rá bociszemekkel.

-Rendben!-adta meg magát.

Bekapcsoltam a laptomon a filmet és lefeküdtünk egymás mellé. Olyan furcsa hogy most azzal a sráccal filmezek most 23:30-kor, akivel 4 hónapja szóba se áltam volna.

Olyan hajnali 1 körül vége lett a filmnek. Felnéztem Danielre. Már elaludt. Nem csodálom. Rohadt unalmas volt a film. Hogy tudja ezt Jess ennyire szeretni? Daniel amúgy nagyon cukin aludt. Letettem a laptopot és betakartam magunkat. Megpróbáltam én is aludni de nem sikerült. Hallottam Daniel szuszogáság. Éreztem.... Már megint túl fogok gondolni... És így lett...

Hanyatfeküdtem és néztem a plafont. Végig gondoltam hogy mik történtek velem ebben az évben. Mikor év elején direkt fejbe rúgtak egy foci labdával én kidobtam a kerítésen. Mikor karácsonyi húzásnál kihúzott egy stréber fiú és egy rózsát adott nekem. Az át sírt éjszakát, a kiabálások. Minden. Meg mikor barát lettem azzal a személlyel akit évekig utáltam. Sok furcsa dolog történt velem de eddig ez a legfurcsább. Miért nevez úgy hogy Tündérke? Miért viselkedik így velem? Mi volt az az álom? Miért tetszik ahogy alszik? Miért fotóztam le közben? Miért mentem bele ebbe az egészbe? Miért érdekel Daniel? Nem tudom.... Semmit sem tudok... Talán szerelmes lettem? Nem akarok szerelmes lenni, főleg nem egy olyan fiúba akinek naponta változik a barátnője. Oda fordultam Danielhez. Édes ahogy alszi-mi?! Dehogy is! Fúj! Undorító egy alak!

Nem tudtam aludni. Kimentem az udvarra és bele ültem a hinta ágyba. Olyan 2 lehetett de mivel nem vittem mobilt, nem tudtam pontosan mennyi az időt. Kb. 20 perc múlva megjelent Daniel.

-De jó... -mondtam magamban. Rajta járt az agyam. Hogy szeretem-e vagy sem. Erre most meg jelent...

-Hogy hogy fent vagy Tündérke?-kérdezte és leült mellém.

-Ezt én is kérdezhetném. -mondtam.

-Igaz-nevetett. -Felkeltem mert szomjas voltam.

-És miért jöttél ki? -kérdeztem.

-Meg láttalak az ablakból. Gondoltam ide jövök. -mondta álmos hangon. Olyan ari mikor álmos.

-Értem...

-És te? Miért vagy fent Tündérke?

-Nem tudok aludni...

-Túlgondolsz?

-Honnan tudtad? -néztem rá.

-Csak tippeltem.-mosolygott.

Ásítottam egyet.

-Szerintem már álmos vagy. -fel nevettünk.

-Nem akarok be menni... Meleg van bent...

-Akkor kint is alhatunk.-mondta.

-Tunk?-kérdeztem vissza.

-Nem hagyom hogy egyedül legyél ide kint! A végén még megesz egy farkas! Bár az nem is lenne olyan rossz... -rá néztem egy lesúljtó pillantással-Nyugi csak viccelek! -megint nevettünk.

Megfogta a fejem és a vállárra hajtotta. Fülig piros lettem de mivel senki nem látta, nem emeltem föl a fejem. Pár percen belül már el is aludtam.

Mikor felkeltem az ágyban találtam magam. Biztos Daniel hozott be. Aranyos tőle...

Megmentette Az Életem? [BEFEJEZETT]Where stories live. Discover now