Megmentette Az Életem? [BEFEJEZETT]

Tizennyolcadik

Rebeka Clark

Olyan 2 óra körül felébredtem. Járt az agyam. Egy csomó dolgon. Többek között Danielen.
Beleszerettem? De vajon miért? Nem akarok szerelmes lenni. Az Fájdalmas és összetör.

Meg Dean is bezavart.
Azt mondta hogy hiányzok neki. És hogy megfog találni, és újra együtt leszünk. Utálom Dean-t! Nem akarok vele együtt lenni! Amikor elöszőr együtt voltunk akkor is fojtogatott, bántott, vert, megerőszakolt! Vajon el kellene ezt mondanom Dan-nek? Mit mondana? Megvédene ha tényleg megtalál? Egyáltalán érdekelné hogy életveszélyben vagyok ha ő a közelemben van?

A szüleimen is gondolkodtam.
Miért utálnak? Mit tettem? Ha nem szeretnek akkor miért akarták hogy legyek? Miért beszélnek rólam ilyeneket? Miért ilyen az életem?!

Majd ismét Dan-en.
Miért vagyok vele boldogabb? Amikor vele vagyok miét érzem magam biztonságban? Miért gondolkodom rajta? Ő vajon mit érez irántam? Miért engem hívott el ide? Hívhatta volna Lucast vagy Jacksont! (Ők a barátai) Miért hív úgy hogy Tündérke?

Majd vissza aludtam.

Amikor legközelebb fel keltem már reggel volt. Kinyitottam a szemem. Danielt pillantottam meg ahogy engem nézett. Gyorsan elkapta a fejét.

-Jó reggelt Dan! -mosolyogtam rá enyhén.

-Jó reggelt Tündérke! Hogy aludtál?

-Jól... Te?

-Én is. Nem készültem sajnos reggelivel mert nem tudtam hogy itt alszunk... -vakarta a tarkóját.-De haza fele beugorhatunk egy bezinkúthoz hogy vegyünk valamit.

-Nekem oké.

Beültünk a kocsiba és elindultunk. Egy 10 perc múlva oda is értünk a benzinkúthoz. Bementünk és vettünk 2 szendvicset és egy-egy kávét. Éppen ültünk volna le mikor oda jött hozzánk egy srác.

-Szia. Charlie vagyok. -nézett rám. -Jól nézel ki! Elvihetlek holnap egy mozi-

-Bébi akkor holnap át jösz?-fogta meg a derekam Daniel és magához húzott.

Charlie lehajtott fejjel ült be a kocsijába.

-Ez mi volt? -néztem rá.

Megrántotta a vállát.

-Féltékeny vagy? -mosolyodtam el.

-Nem.

-Akkor?

-Csak nem engedem hogy ilyen semmire kelőkkel járj.

-Miért? Tök aranyos volt.

-Nem így kell oda menni a csajokhoz.

-Hanem?

-"Gyönyörűen nézel ki! Elvihetlek vacsorázni? " így. -harapott bele a szendvicsébe.

-Engem ezzel nem tudnál elcsábítani. -néztem el.

-Rendben.

Még beszélgetünk majd beültünk a kocsiba. Csöndben ültünk. Daniel törte meg a csendet.

-Amúgy gyönyörűen nézel ki! Jól áll ez a ruha! Elvihetlek este valahová?

-Aha... Nem!

-Ne már! -nyafogott.-Azt hittem így bejön!

-Hát nem! -nevettem. -Engem ezzel nem tudsz megvenni!

-Akkor meg mivel?! Ez a legtöbb lánynál bejön!

-"Szia. Hogy hívnak? " "Akarsz valamikor találkozni? " "Hogy vagy? " "Minden rendben? " Jóreggelt" "Jóéjszakát! " Ezekkel.

-Jaa. Oké