Megmentette Az Életem? [BEFEJEZETT]

Harmincharmadik

Daniel Parker

A nyár hátra lévő részében még elvittem Rebekát vidámparkba, tengerpartra, hajókázni, strandra és Olasz országba. Igaz hogy csak pár napig voltunk ott de legalább ott voltunk.

Mattnak csak hétvégén indul a vonatata így ezt a hetet még itt tölti.

Évnyitó. Ami abból áll hogy dög melegben állunk a napon, a Diri unalmas beszédét hallgatva.

-Utálom az évnyitókat. -mondja Rebeka.

-Kinem? -kérdezi Jessica. -Annyira unalmas ez az egész. Mikor lesz már vége?

-Fogalmam sincsen. Mintha már vagy 1 hete itt ülnénk.

-Köszönöm a figyelmet. Mindenkinek szerencsés évet. -fejezi be a monológat az igazgató. Amilyen gyorsan csak tudtunk, kimentünk a suliból. Haza vittem a lányokat majd lehuppantam az ágyamra.

-Milyen volt? -jön be az apám.

-Uncsi és felesleges.

-Oda kell tenned magad. Tegyél meg mindent hogy jó legyél. -mondja majd kimegy.

Sóhajtok egyet majd elmegyek lezuhanyozni. A nap többi részét Rebekával töltöttem. Át jött, és nálam is aludt.

Reggel mire felkeltem már nem volt mellettem. Letusoltam, fel öltöztem majd lementem. Rebeka a konyhában főzte a tojást. Oda mentem és hátulról átöleltem.

-Jó reggelt. Hogy aludtál? -kérdezi és kiszedi egy tányérra a rántotát.

-Rosszul mert mikor felkeltem nem voltál mellettem.

-De legalább van reggelid.-mondja majd a kezembe nyomja a tányért.

Megreggelizünk majd be ülünk a kocsiba. Út közben még fel szedjük Jessicát és hárman megyünk tovább. Mikor be értünk, leparkoltam és kiszáltunk. Jessica és Rebeka elbúcsuztak és ketten maradtunk Tündérkével.
Én oda nyújtom felé a kezem amit bizonytalanul el fogad.

-Ne aggódj. Nem lesz baj. -mosolygom rám majd összekulcsolt kezekkel be megyünk az ajtón.

Hirtelen minden szem pár ránk szegeződik, amit én már megszoktam de ahogy látom Rebekának ez kellemetlen.

-Mindenki minket néz. -suttogja.

-Tudom. Menjünk máshova. -mondom majd elkezdem húzni a suli háta mögé ahol a falhoz lököm óvatosan.

-Ez mi? -kérdezi körül nézve.

-A suli háta. Itt nincsenek annyian.

Ő enyhén rám mosolyog majd hevesen megcsókolom. A csengő szakít minket félbe.

-Irodalmam lesz. -mondja.

-Nekem meg Kémiám. És? Ellóghatnánk.

-Ez az első nap Dan.

-És?

-Nem akarok büntetést.

-Majd magamra vállalom. -mondom és elindulunk vissza.

-Kedves ajánlat de kihagynám. -válaszolja és megáll a terme elött. -Szeretlek.

-Én is szeretlek. -mondom majd egy csókot nyomok a szájára majd bemegy az órájára és én is ugyan ezt teszem.

Leülök az egyik székre és hátra dőlök.

-Gondolom ebben az évben sem mennek majd máshogy a dolgok. -mondja a mögöttem ülő Liam.

-Mivan? -kérdezem vissza.

-Tudod. Az órák, a csajok...

-Ja nekem van már barátnőm.