Megmentette Az Életem? [BEFEJEZETT]

Huszonharmadik

Rebeka Clark

Leülök Daniel ágyára és a cuccait kezdem el nézegetni míg ő letusol és átöltözik.

Az ágya mellett a kis szekrényén van egy közös kép az anyukájával egy másik képen meg velem. Cuki.
Az író asztalán van a laptopja megnyitva. Bele nézzek? Beleszabad? Tuti nem de túl kiváncsi vagyok. Oda megyek a géphez és elkezdem nézegetni az előzményeket.
Férfi parfüm, férfi dezodor, ruha férfiaknak és még egy csomó férfi cucc. Megnyitom a Messenger-t.
Matt, Lukas, Jackson, Tündérke🤍, Jessica, Evelin.
Evelin?! Az ki? Megnyitom az üzengetésüket.

Evelin:Szia Daniel. Arra gondoltam hétfőn elmehetnénk moziba.

Daniel:Nem érek rá bocsi.

Evelin:Ohh... Oké... Akkor majd máskor. Most megyek puszcsi.

Daniel:Ok. Szia.

Puszcsi?! Daniel meg nem csinált semmit?

-Mit csinálsz a gépemnél Tündérke? -lép be a szobába Daniel. Vizes hajtincsei belelógtak a szemébe.

-Ki az az Evelin?! -kontrázok kérdésre kérdést.

-Csak egy osztálytárs. Folyon rajtam lóg. -készül lecsukta a laptopja feledét de én nem hagyom annyiba.

-És miért hagyod ezt?

-Nyugi Tündérke. Csak egy idegesítő kis csaj.

-És miért nem koptatod le? Hagyod hogy olyanokat írjon neked hogy puszcsi meg ilyenek?! Tuti hogy van ott még több ilyen üzenet is!

-Nem koptatom le mert tud jófej is lenni a lány. Féltékeny vagy? -húzza gúnyos mosolyra a száját.

-Igen! -válaszolom amin meglepődik.

-Tündérke nyugodj meg.-nyugtat mert látja hogy mindjárt kitörök. -Ő csak egy lány.

-Egy lány aki ugyanúgy szeret téged!

-A suliban majdnem az összes lány szeret engem.

-Valahogy mégis neki írsz vissza!

-Tiltom őt. Az úgy rendben van? -fogja meg a laptopot és ügyköd rajta valamit majd megmutatja. -Tiltva. Így jó?

-Nem akarom hogy a kedvemért tiltsd le! Ha akarsz lányokkal beszélni és ha neked az normális hogy flörtölnek is veled akkor nekem mindegy! Csináld! Végülis kivagyok én hogy ezt megmondjam neked?! -mondom majd kiviharzom a szobából és egyenesen ki a házból.

Leülök egy padra és végig csordul egy könny csepp az arcomon.

Túl reagáltam? Nem tudom. Sose volt kapcsolatom csak egy toxikus, azt meg inkább hagyjuk. Nem kellett volna ennyire kitörnöm? Végülis ő csak egy lány. Nem a világ vége. Talán csak félek hogy nagyobbat fogok csalódni. Ellöktem magamtól egy ilyen miatt. Miért? Mi van ha sose fog vissza jönni? Mi van ha idegesítőnek gondol és szakít velem? Szörnyű gondolataimból egy fehér kocsi riasztott ki aki megállt elöttem.
Danielnek fekete a kocsija. Ki lehet az?
Az autó tulajdonosa kiszáll és elkezd felém sétálni. Ahogy közelebb ért felismertem. Dean az.

-Mizujs kislány? -bújik meg egy gúnyos mosoly a szája szélén. -Miért sírsz itt egyedül?

-Kérlek hagyj békén Dean.

-Hol a megmentőd, Daniel? -ül le mellém. -Jajj hagy találjam ki. Itt hagyott téged. Én meg mondtam hogy nem vagy neki fontos.

-Nem így volt. -hajtom le a fejem.