Forbidden love

Tizenegyedik rész

"Noona<3
Hogy érted, hogy késik a heated? Úgy gondolod hogy, ter...."

- Srácok...Jimin nővére...Jiminnek késik a heatje...

- Micsoda?-lepődtek meg egyöntetűen, ám ekkor Jimin visszatért az asztalhoz, így erről már nem tudtunk beszélni.

- Jimin...Bevallom őszintén, ránéztem a telefonodra, amikor a nővéred írt neked és elolvastam az üzenetet.

- Igen? Nem baj, tudom. Vagyis éreztem, hogy van valami baj. Ne legyél feszült, csak késik, nem két hetet, ne aggódj. Sok stressz volt most az életemben, biztos megzavarta. Előfordult már.-rántott vállat, majd aggódó arckifejezésem miatt elmosolyodott.- Köszönöm, hogy becsületes vagy. És, hogy aggódsz értem. De ha bármi lenne, hidd el, hogy elmondanám. Noona csak erre gondolt elsőnek, az nem biztos, hogy tényleg az vagyok. Ha megnyugtat, akkor csinálok tesztet, vagy elmegyek orvoshoz.

- Nem arról van szó, hogy nyugtalanít, ne érts félre. Csak olyan furcsa vagy. Alig ettél valamit, mégis kihánytad, a szagoktól is rosszul vagy. És nehogy azt hidd, hogy a nesztingelést sem vettem észre. Amikor a szüleidnél voltál, videochat közben is az egyik pulcsim volt rajtad.

- Khm...ne itt beszéljük ezt ki. Tudom, hogy észrevetted.-mosolygott ismét, majd zsebébe rakta a telefont.

Haza felé meg kellett állnunk egy üzletnél, mert Jimin nasikat akart venni, így megvártam őt az autóban. Közben apám felhívott, s baromira elment a kedvem az élettől is.

"Szakíts vele, nem engedem, hogy együtt legyetek! Hiába makacskodsz, teszek róla, hogy ti ketten megutáljátok egymást, legalábbis, hogy ő megutáljon téged!"

- Kookie...mi a baj? Miért vagy ennyire ideges?

- Apám...felhívott, de nem is számít. Mindjárt lenyugszom, ne aggódj. Meg tudtad venni amit akartál, Kicsi?-vettem mély levegőt, hogy imádnivaló erdeigyümölcse le tudjon nyugtatni.

- Igen, sikerült. Várjunk picit, míg teljesen megnyugszol?

- Nem kell várni. Lenyugtattál.-pusziltam arcára, majd ki is kanyarodtam a parkolóból, hogy mihamarabb hazaérjünk. - Mész majd valamikor a lakásodra?

- Pénteken terveztem menni, csütörtökön a színházban leszek, szóval nem lesz időm előbb. Miért?-nézett rám kíváncsian.

- Azon gondolkoztam, hogy...-kezdtem bele mondandómba, viszont Jimin lágy tekintete és mosolya egy pillanatra megállásra kényszerített, de hamar folytattam is.- Nem költöznél hozzám? Mikor haza mész, olyan...

- Magányos vagy?-fejezte be aranyosan mosolyogva mondatomat.

- Uhum...mikor először hazamentél tőlem...akkor jöttem rá, hogy milyen nagy is az a ház nekem egyedül. Nem tudom mennyire lenne korai, de szeretném, ha együtt élnénk... Tudnám, hogy biztonságban vagy, és...jó érzés, ha te fogadsz otthon, nem pedig az üres ház.

- Te tudod, hogy milyen édes tudsz lenni? A hétvégén megoldjuk ezt, rendben?-mosolygott rám ismét, majd az útnak szenteltem a figyelmemet.

Otthon úgy döntöttünk, hogy leülünk megnézni egy filmet, ám a gondolataim hamar elterelődtek, amikor ismételten meghallottam Jimin apró dorombolását, mikor mellkasomba bújt. Automatikusan öleltem át jobban karjaimmal, s tartottam közel magamhoz gyengéden. A jól megszokott puszi sem maradhatott el, így buksijára is nyomtam egy-két puszit.
Fejét felemelve csücsörített, hogy ajkaira is adjak, amit természetesen nem utasítottam el. A film nézésnek sajnos, vagy nem sajnos, de lőttek, ugyanis Jimin illata egyre jobban erősödött, ahogyan csókoltam őt, s nem tudtam megálljt parancsolni neki. Múlt hét óta nem láttam, két hete volt, hogy utoljára összebújtunk, most már azért jól esne.

- Jungkook...hé, egy kicsit vegyél vissza.-szólt lágy hangon, s simított vállamra, amikor metszőfogaimmal karistoltam bőrét. Magamnak akarom tudni Jimint. Számomra Ő egy olyan fontos személlyé vált, hogy nem hagyhatom, hogy esetleg más is megkaparintsa. Benne tényleg az igaz társamra találtam. - Hagyjuk ezt egy másik pillanatra, Kook...

Eltolt magától, s mérgesen nézett rám, végig mérve arcomat, s még szemeit is megforgatta. Azt hiszem valamit rosszul foghatott fel.

- Picim, félreértesz...nem kihasználni akartalak. Tényleg komolyan gondolom ezt az egészet és tudom, hogy csak két hónapja vagyunk hivatalosan együtt, de nem akarlak elveszíteni. Nem bírnám ki, ha még valakit elvesznek tőlem. Csak vigyázni akarok Rád... Óvni akarlak mindentől, Kicsim. Veled akarok lenni, szeretni téged, összeházasodni és családot alapítani...

- Még nem állok készen a jelölésre, Jungkook. Jelenleg nem tehetem meg, hogy ne menjek napokig dolgozni. Ígérem, hogy tudatni fogom veled, ha magasabb szintre emelhetjük ezt az egészet. Sokat hiányoztam a munkából, a főnököm és az edzőm nincs megelégedve velem. Bizonyítanom kell és ehhez arra van szükség, hogy minden próbára elmenjek. Megértem az érzéseidet, mert... Mert én is ezt érzem veled kapcsolatban, de kérlek, egy kicsit várjunk ezzel.-bújt hozzám, s könyörgő hangon kért meg erre. Mit tehetnék? Nem jelölhetem meg erőszakkal, az nem rám vallana.

- Természetes, hogy várok, Pici. Most sem megjelölni akartalak, csak kissé eluralkodtak rajtam az érzelmek, ne haragudj, ha megijesztettelek, nem állt szándékomban semmi rosszat tenni.-öleltem magamhoz, s csendben élveztem, ahogy pici ujjai cirógatják vállamat és mellkasomat.
Feszült izmaim egyből elernyedtek, s már tényleg csak élveztem ezt az aprócska törődést. Hiába vagyok egy tisztavérű alfa, aki általában érzelemmentes és befeszült a munka miatt, szükségem van nekem is ezekre a törődésekre, hiába nem mondom.

- Mikor mész dolgozni legközelebb?-kérdezte lágy hangon.

- Holnap után. Tájékoztatnak majd egy ügyről és később a helyszínelőkkel kell dolgoznom. A múltkori esetnél tetszett a parancsnoknak, ahogyan velük dolgoztam. Az igazgatónak is elmesélte, ő pedig azt szeretné, hogy dolgozzak a helyezínelőkkel is.

- Ez tök jó, nem? Mármint baromi jól hangzik és szerintem nem is rossz ötlet ez. Ha jó vagy benne, ne akadályozzon semmi. És talán... Többet is tudsz itthon lenni majd.

- Igen, valóban többet lehetek itthon, viszont tovább is tart a munkaidőm. Egy helyszínen négy órát kell töltenem... Nagyon stresszes, mert ha például az időjárási viszonyok nem megfelelőek, nem veszek észre mindent, vagy akár tönkretehetek egy bizonyítékot.

- Nem hangzik valami fényesen. De ügyes vagy, nem lehet probléma belőle. Te nagyon figyelmes vagy, emiatt ne aggódj.

Pár perccel később Jimin nagy meglepetésemre közölte velem, hogy egyébként vásárolt teszteket, mivel aggasztja ez az egész, hiszen nem csak egy-két napot csúszik neki a heatje, ahogy azt ő mondta.

- Kicsikém, bárhogyan is lesz, én melletted leszek, ezt jegyezd meg.-fogtam puha arcára, majd pufók ajkaira lágy csókot nyomtam. - Csináld meg azokat a teszteket, jobb előbb túltenni magadat rajta.