Érzelmek fogságában | mia cara I.

huszonhét

.· 27 ·.

Az ágy szélén üldögélek, és a lábamat lóbálva várom, hogy Matteo is végezzen a fürdőszobában. Miután én kijöttem onnan a pólójában és egy bugyiban, rám se nézve bevonult mellettem, miközben felém szólt, hogy „ő is megy, és büntetésül sokat fog kellenem várni rá".

Ennek ellenére alig telik el öt perc, már nem hallom a víz csobogását. Pár pillanat, és kattan a zár, majd az ajtóban feltűnik magas alakja egy szürke melegítőnadrágban, amit jó mélyen a csípőjére tol. Lefogadom, hogy szándékosan, mert vigyorogva pillant felém, miközben kisétál a helyiségből, és a kanapéhoz lépve rádobja a támlára a törülközőt.

– Nagyon nézel – jegyzi meg pimasz mosollyal az arcán, miközben ő sem rest engem fürkészni.

– Nem téged – ellenkezem gyorsan –, hanem a tetoválást a válladon. Még mindig nagyon tetszik.

– Még jó hogy, a te szád van ott – vágja rá azonnal.

A hajába túr, a mozdulattól pedig kidagadnak az izmok a karján. Önkéntelenül is felsóhajtok, ő pedig továbbra sem veszi le rólam a szemét.

– Tudod – kezdi, és a hanglejtéséből szinte biztos vagyok benne, hogy valami nagyon piszkosat készül mondani –, lefogadom, hogy akkor is harapdálsz, ha basznak.

Érzem, ahogyan pírba borul az egész arcom, de nem hagyom magam kizökkenteni.

– Lehet... talán ki kellene próbálnod.

Elsötétül a tekintete, ahogyan közelebb lép, tekintete minden gátlás és önuralom nélkül siklik végig a testemen.

– Én meg lefogadom 100 dollárban – folytatom incselkedve, mert rajtam van a sor, és mert imádom húzni az agyát–, hogy most igencsak be vagy indulva.

Felmordul, és a tárcájából előhúzva öt húszdollárost, a földre dobja a bankjegyeket.

Nevetve ingatom a fejem, de belém fagy a kacaj, amikor a nyakamat megragadva dönt hanyatt az ágyon, és a számra hajol. Erősen csókol, durván és kíméletlenül, de ez számomra több mint tökéletes. Most az utolsó dolog, amire vágyom az az, hogy óvatosan bánjon velem. Jelenleg csak a szenvedélyes, vágytól túlfűtött énjét akarom.

Kapkodva bújtat ki a pólójából, szinte letépi rólam, majd amikor már csak egy bugyiban fekszem alatta, a lélegzetét visszafojtva néz végig rajtam.

– Gyönyörű vagy. Annyira nagyon gyönyörű – ingatja a fejét, és ismét a számra hajol. Hosszan csókol, a nyelvével gyengéden simít végig az enyémen, majd kissé elhúzódik. Az ajka lefelé vándorol a nyakamon, apró puszikat hint rá, néhol meg is szívja a bőrömet.

Hátradöntöm a fejem, és igyekszem nem hangosan zihálni, mert nemcsak a szájával kényeztet, a keze is bebarangolja a testemet. Végigsimít a mellemen, majd rászorít, és elégedett mosollyal nyugtázza a nyögést, ami előtör belőlem. Nem tudom magam kontrollálni, teljesen szétesve fekszem alatta, annyira az uralma alá veszi a testemet pusztán a kezével. A hajába túrok, és a tincseire markolok, amikor a szája elhagyja a nyakamat, és lejjebb halad, lassú csókokkal jelezve az utat. Végighalad a két mellem között, elidőzik a hasamon, végül megáll a bugyim szélénél. Az arcomat figyeli, miközben ujjai lassan becsúsznak az anyag alá. Megfeszítem a hátam, és hangos zihálás tör fel belőlem, amikor az egyik ujját lassan belém helyezi, és óvatosan mozgatni kezdi.