Ann a nap hátralévő részére kiszökött az erdőbe, régi otthonába, hol időérzékét elvesztve céltalanul élt, nem törődve semmivel. Ma már tudja, csupán hat év telt el azóta, annak ellenére, hogy kétszer annyinak gondolta...
Fejét oldalra kapta, hisz surranást hallott a fák közül. Érezte a farkast... Nem, nem is! Lehunyta szemét, mélyen beszívta a levegőt. Ez prérifarkas és természetfeletti, oly ismerős...
Ajkai mosolyra görbültek, közelebb lépett, s a kicsi orr már ott szimatolt a lábai körül.
Ann lehajolt, tekintetébe kedves csillogás vegyült.
- Szia! - Köszönt, mire a prérifarkas leült vele szemben, fejét kíváncsian oldalra döntve.
- Nem ismersz meg igaz? - Folytatta a lány.
- Sebaj, nem lep meg. A szagom miatt jöttél közel, gondolom.
Fejrázás a válasz, helyeslő kék szemek.
- Igen, voltam már nálad, nem is olyan rég, megnéztem jól vagy e. És igazán sajnálom, ami történt, s ilyen életre kényszerített.
A prérifarkas szomorú vinnyogásba kezdett.
- Sajnálom, hogy nem vigyázhattam rád, Malia...
YOU ARE READING
The Guardian (Szünetel)
WerewolfAnn Őrző, Peter Hale Őrzője... Fogadalmat tett a természetfeletti védelmére, akár az élete árán is. De a tűzben elveszítik egymást, megváltoznak mindketten, s Peter nem emlékszik rá már többet... Évekkel később Ann még mindíg Beacon Hillsben lakik...
