Az éjszakai erdő sötétjében Ann hazafelé ballagott, nemtörődöm módon rugdalva maga előtt a leveleket, de még így is kisebb zajt csapott, mint egy átlagos ember. A különböző sziklákat azért szépen kikerülte, saját szemének fényével világítva magának az utat. Hallgatózott is...
Jobbra tőle mókus követte lépteit fentről, kicsi kezeiben makk, mi ugrásonként ütemesen a fának verődött.
Mögötte a bokrok takarásában vaddisznó aludt édesen a sárban, míg előtte róka bújt el előle vackába.
Balra tőle finom, kicsi, tipegő lépteket hallott, s ágak zörgését, majd prüszkölést.
Ann feltekintett az útról. Sötét, kecses árnyakat látott, fehér villanás közepette. Szarvasok, agancsaik pont úgy válnak az ágakhoz hasonlatossá, mint minden rossz napja éjszakáján. Olyan merevnek tűnnek... Talán szobrok? Mint valami démonok, úgy mozognak, s a természetfelettit érzi.
Hirtelen fogja el a szorongás, összeszorítja bensőjét, kettétoppantja... Szemeiből már vakítóan árad a sárga fény.
Derek bajban van és haldoklik...
Sziasztok!
Sajnálom, hogy ennyire el vagyok havazva. Sajnos az összes tanár dolgozatot akar velünk iratni a suli utolsó három napjában. Igyekszem...
YOU ARE READING
The Guardian (Szünetel)
WerewolfAnn Őrző, Peter Hale Őrzője... Fogadalmat tett a természetfeletti védelmére, akár az élete árán is. De a tűzben elveszítik egymást, megváltoznak mindketten, s Peter nem emlékszik rá már többet... Évekkel később Ann még mindíg Beacon Hillsben lakik...
