The Guardian (Szünetel)

31 fejezet: Miguel...

- Mit akarsz, mi van?

- Nyomozz le egy smst! – Magyarázott kezével hadonászva Stiles.

- Azért jöttem, hogy dolgozzunk. A labortársak dolgozni szoktak. – Tiltakozott Danny.

- Úgy is lesz, csak előbb nyomozd le.

- Miből gondolod, hogy értek hozzá?

- Mert... Mert láttam a rendőrségi aktád...

- Csak tizenhárom voltam, és ejtették a vádat.

- Oké...

- Na, csináljuk a munkát.

- Mit mondtál, ki ő? – Mutatott Danny hátra, de csak Derekre.

- Az unokatesóm, Miguel...

Derek vészjóslóan felnézett, mire Ann egy kicsit megbökte oldalról.

- Hagyd! – Suttogta.

- Az ott vér a pólóján?

- Igen, igen... - Helyeselt Stiles. – Időnként szörnyen vérzik az orra. Tudod... Ő... Hé, Miguel!

Derek újra felnézett.

- Már mondtam, felveheted az egyik pólómat.

- Csak tedd amit mond! – suttogta újra Ann, mire a férfi letette a könyvet, s átvette fölsőjét.

- Jó mindegy. – Stiles visszafordult a gép felé. – Szóval, mindketten tudjuk, hogy le tudod nyomozni az üzenetet, szóval...

- Stiles! – Szólt közbe „Miguel".

- Igen? – A fiú megfordult.

- Ez kicsi! – És a póló valóban kicsi volt.

- Akkor keressél másikat. Bocsi... - Stiles hirtelen meglepve pillantott Dannyre, s kérdő tekintettel a hátul ülő lány felé fordult.

Ann tekintete az égre irányult, de bólintott.

Több se kellett a fiúnak:

- Hé, az nagyon jól áll! – Mutatott a fölsőre, amit épp Derek húzott fel. – Mit gondolsz Danny?

- Ha?

- A póló.

- Az... Nem az ő színe...

A kék, narancs csíkos ruhadarab a földre került.

- Bár te más csapatban játszol, de azért segítesz, ugye? Danny fiú?

- Ijesztő alak vagy!

- Tudom, annyira, hogy aludni sem merek.

Ann elfolytott egy kuncogást, bátorítva Stilest.

- De most nézzük a szöveget...

- Stiles! – Derek idegei pattanásig feszültek. – Egyik sem jó!

Danny úgy érezte, ideje közbeszólnia.

- Kell hozzá a szolgáltató, a telefonszám és az időpont...