7.fejezet

253 22 0
                                    

Már egy hét eltelt a történtek óta.A lábam nem gyógyul,sőt egyre roszabb,de nem merem megmutatni senkinek.Lehet,hogy valamelyik 3.-os volt és,csak megakart viccelni.
Nem tudom mit tegyek.
Kopogás törte meg a gondoltaim.
-Szabad!
-Szia Lala!
-Szia Alex!
-Hoztam valamit!
-Muti!
Elövett egy újságpapírt,majd kicsomagolt belőle egy fogat,farkasfog volt,ráadásul véres.
-Nem tudod véletlenül honnan van?
-Kéne tudnom?-próbáltam takarni félelmem
-Igen
-Mégis honnan?
-Azt te is tudod.
Becsapta az ajtót és kiment.Kikéne találni ki a madár,de még ezzel is foglalkozzak.
Várjunk!Mi van ha Alex volt?-egésznap ezen járt a fejem,majd este végre leesett,hogy ő nem lehet mert róka.
Reggel Maddy már nem volt a szobába mikor felkeltem.Egyből az étkező felé vettem az irányt ahol  megpillantottam mindkettöjük.
-Sziasztok!-egyikük sem felelt
-Nem volt szép amit tegnap csináltál!
-Tudom és sajnálom Alex,de ez titok.
-Hát akkor jól lebuktál,hisz már rég tudjuk.
-Huhh.....legalább nem kell elmondanom
Elindultam volna de nem ment.Felakartam állni,de a lábam nem engedte.
Áááá....
-Jól vagy?
-Persze
Szerencsére csak azt hitték beakadtam az asztalba.
Eddig jól fedeztem a lábam,de jön a tavasz,a jóidő.
Látszani fog a bokám ami elég feltűnő.
Lehet,hogy elkellene mondanom.
Este behívtam Alex-et a szobába,hogy megbeszéljük és ne kelljen elöttük titkolnom.
-Figyu,valami fontosat kell mondanom!
-Na,hajrá!
-Hát...ami multhéten történt kicsit sulyosabb volt mint hittem,majd felhúztam a nadrágszárat,hogy lássák,már súlyos harapású bokám.
-Úristen!Miért nem szóltál?-Aggódott barátnőm
-Mert ez titok.
Alex,csak lapitott a sarokban mintha tudna valamit.
-Mi a baj?-kérdeztem hátha kihúzok belőle valamit.
-Nincs semmi baj.
-Nem úgy látszik.

{1hét múlva}

A lábam állapota nem romlott,mert Maddy varázskréme ennyit segitett rajta.
Este hamarabb feljöttem,ezzel Alex is követte példám.Míg Maddy tömte magát a vacsorával,Alex bejött a szobába.
-Figyu,nagyon sajnálom.
-Mégis mit?
-A lábad?
-Mi?
-Én voltam!
-Azt,hogy?Vagy?Miii?
-Kiderült,hogy farkas vagyok.
-Ez nagyszerű!
-Nem egészen,hiszen megharaptalak.
-És?
-Bárki mást is megtámadhatok!
-De nem támadtál meg.
Ezek voltak az utolsó szavak,mert bejött Maddy és Alex nem akarta,hogy tudja.
-Mi folyik itt?-Kérdezte Maddy játékosan.
-Semmi.-Szóltam
Ezzel a fiú az ajtó felé vette az irányt.Mikor becsukta az ajtót fél perc sem telt bele,kiabálások halatszódtak be a folyosóról.
-Mit csináltál a lányok szobájába?
-Azt,hogy ott lakik a hugom!
Na erre már mi is kimentünk.
A szőke fiú,akinek sose tudom a nevét megtámadta Alex-et.
-Hát ez jó lesz!-Szólt a barátnőm.
Nem akartam ezt nézni,inkább kimentem az erdőbe oda ahol a farkas,vagyis,hogy ő megharapott.
Nekem kicsit sem tünt,úgy,hogy megakarna támadni,inkább,csak ilyen figyelmeztető harapást adott.De,hogy lehetett Maddy-vel is meg az erdőben is egyszerre?.........

Sziasztok ez a rész nem lett olyan hosszú és mivel régen nem volt,a következőt jó hosszúra tervezem!

Életem kezdete /Farkasként/Where stories live. Discover now