Életem kezdete /Farkasként/

9.fejezet

Kezdtem nyitogatni a szemeim.2-3-at pislogtam,majd mikor teljesen kinyitottam a szemem azt vettem észre,hogy Alex karjaiban fekszem.Elég meglepő volt,hogy ilyenek történtek amig nem láttam és nem voltam magamnál.
Látták,hogy felkeltem,így letett az ágyra.Lassan felültem és gondolkodni kezdtem,majd,megkérdeztem tőlük hátha tudnak segíteni
-Mi történt az életem kezdetekor?
-Az mikor volt -kérdezte Maddy
-Amikor idejöttem.
-Én nem voltam itt az elején -felelte
-Kóvályogtál,találkoztál Krisszel és Matt-el,lementél az udvarra..... -válaszolt Alex.
-WOW!Jobban tudod mint én-mosolyogtam
-De miért kérdezed?
-Mert a sötétség azt mondta elenged,ha visszaemlékszem a kezdetekre.Azt mondta emlékezz rám.
-Miért kéne emlékezned arra a valakire?
-Nemtudom,de valaki olyan volt akivel aznap találkoztam.
-Akkor Matt vagy Krisz.
Ezen gondolkodtam egész nap.
Vacsora után felmentem a szobába és míg Maddy nem volt ott kicsit neteztem.Utána néztem a farkasoknak és a „madár”nak.
Mint kiderült a „madár” nem feltétlen madár alakban jelenik meg,lehet bármilyen állat.
De jó most már nem,csak madarakba gondolkodhatunk.
Elindultam,hogy visszamenjek Maddy-hez ezt elmondani,de mikor kinyitottam az ajtót Alex-be futottam.
-Bocsi -kiabáltam utána a folyosó végéről,igaz nem futottam gyorsan,de hát mégis csak futottam.
-Nem fogod elhinni mit találtam-újságoltam barátnőmnek
-Na mit?
-A madár nem,csak madár lehet.
-Ezt,hogy érted?
-Bármilyen állta lehet.
-Neee...Mi meg madarakra pocsékoltuk az időt
-Nem pocsékoltuk,hisz madár is lehet,de tudjuk,most már,hogy nem az.
Felmentünk a szobába,ahol megmutattam Maddy-nek az oldalt a neten.
-Figyu amúgy nem kell titkolni.
-Mit?-értetlenkedtem
-Tudom,hogy Te és Alex összejöttetek.
-Mi van?
-Igen,tudom és nagyon feltűnő
-Nem értem miről beszélsz,nem vagyunk együtt.
-Engem nem zavar,nyugi
-De nem vagyunk együtt-üvöltöttem,majd kirohantam az ajtón

{Maddy szemszöge}

Elmondtam neki,hogy tudom,hogy együtt vannak,de próbálta leplezni,majd nem értem miért,de felkapta a vizet és elment.
-Hát itt meg mi folyik?-jött be bátyuskám a szobába
-Gyere ülj le! -szóltam
-Na mi történt megint?
-Eggyütt vagytok Laurával?
-Nem,ezt mégis honnan veszed-Nevetett
-Hát,folyton titkolóztatok előttem és mindig együtt voltatok.
-Hát jó,akkor ideje elmodnani.
-Mit?
-Én haraptam meg Lalát.
-Hogy mi van?
-Nem akartam elmodnani és megkértem,hogy ne mondja el.
-Hát ilyet képzelni sem tudtam volna rólad Alex Fox!-ordítottam,majd válaszát meg se várva kimentem
-Nem akartam!-kiáltott utánam
Elmentem megkeresni Lalát az erdőbe.
Tudtam,hogy a fánál lesz,hisz mindig ott van,de a látvány ami fogadott lesokkolt.........