Életem kezdete /Farkasként/

13.fejezet

Olyan volt mintha kicserélték volna azt a régi fát.A levelei már nem voltak rozsaszínek és kékek,sőt az egész fa olyan volt mintha hirtelen megnőtt volna.Szélességre és magasságra us kétszer akkora volt mint legutóbb.A jel belevésve pedig már sokkal nagyobb lett.
-Jól vagy Maddy?-aggódtam érte azok után amiket látott
-Persze.-úgy mondta hogy még az sem tudta volna elhinni aki nem tudja mi történt.
Leültünk a fa tövébe és beszélgettünk kicsit.
-Mi történt az éjszaka konkrétan ami miatt ilyen voltál?
-Te nem értheted meg.Én pedig nem tudom elmagyarázni ez olyan amit szavakban nem lehet elmondani.
-Nincs valami ötleted a történtek után,hogy ki lehet a „madár” ?
-Nincs,nem tudtam meg többet ahogyan te sem!
-Jól van nyugalom,mély levegő!
Egy kicsit lenyugodott de láttam,hogy most nagyon könnyen felkapja a vizet, így gondoltam inkább nem mondok semmi olyat ami miatt idegeskednie kellene.
-Várjunk csak!
-Mi az?
-Láttam egy medált.
-Mi volt rajta?Vagy hogyan nézett ki?
-Volt rajta egy ilyesmi szimbólum.
Lerajzoltam nekem a homokba egy bottal.

Gyorsan visszasiettünk a szobánkba.Még jó hogy emlékeztem az útvonalra.Rákerestem a szimbólumra a neten,de smmit sem találtam róla.
Kopogtak.
-Szabad!-Kiabáltuk kórusban
-Sziasztok! -szólt Alex és bejött a szobába majd leült mellénk a szoba közepére
-Találtunk valamit! -mondtam olyan boldogan,hogy olyannak szerintem még senki sem látott
-Ahogy elnézem ti már nem igazán emlékeztek a történtekre
-Jah,igen már jobban vagyok. -mondta Maddy olyan kis félénkem
-Mit találtatok akkor?- kérdezte már kiváncsian
-Maddy este látott egy medált amin ez a szimbólum volt.Nem ismerős?
-Nem még soha sem láttam,de legalább van miböl kiindulnunk.
-Ha nem bánjátok én elmegyek aludni,mert ugye holnap írjuk a teszteket.
-Basszus tényleg!A tesztek! -mondta Alex majd kirohant az ajtón.

Még egy kicsit beszélgettünk este majd elaludtunk.
{Reggel}
Maddy még aludt én pedig kiosontam a szobából majd a Samacusi erdő felé vettem az irányt.
Mindig jó látni ahogyan a kölyök farkasok játszanak.
-Jó reggelt Natasha!És persze a többieknek is.
-Jó reggelt Laura!Mi szél hozott erre ilyen korán.
-Miért hány óra van?Nem néztem az időt.
-Nem tudom,nincs nálam óra,de még fel sem kelt a nap.
-Jé,tényleg.
-Mi keresni valód erre a hétvégén?
-Jöttem hátha tudsz segíteni egy kicsit.
-Miről lenne szó?
-Egy barátnőm látott egy szimbólumot.Nem ismerős?
Megmutattam neki a medálon látott mintát és mintha tudta volna miröl van szó.
-Ismered?
-Igen,régről de még emlékszem rá.
-És mi ez?
-Ez egy nagyon ősi egyiptomi szimbólum.
Ré,a napisten megajándékozta Kleopátrát egy medállal amelyet erővel ruházott fel és a viselője csakis Kleopátra és a leszármazottai lehetnek,pontosan ez a minta volt rajta.Kleopátra beakarta bizonyitani az embereknek a medállal,hogy tud kommunikálni az istenekkel de senki sem hitt neki így 2 év múlva feladta az egészet és a medált belehajította a Nílusba.
A város lakói néhány év múlva rájöttek,hogy igaz volt amit mondott és,hogy bebizonyitsák az egész világnak elkezdték végigkutatni a Nílust,de nem jártak szerencsével.
Azóta senki sem találta meg.
-De ezek szerint mégis,mert egy barátnőm láttam valakinek a nyakában.
-Az lehetetlen.Kleopátrának nem voltak leszármazottjai.
-És mit jelent a minta?
-A szimbólum az eget és a madarakat jelképezi.
-A madár Kleopátra leszármazottja és valaki akinek a nyakában egy ilyen medál van.Így már érthető.Köszönöm Natasha.
-Várjunk csak itt járt a madár?
-Te nem láttad?Már több hónapja az iskola környékén van.
-Még nem vettem észre ahogyan a többiek sem.
-Na én jöttem a Glandis-hoz szóval ha nem bánod....
-Persze menj csak!
Elindultam a hely felé és mikor egészen közel értem láttam,hogy van már ott valaki.
-Szia!Nem zavarok? -kérdeztem
-Szia!Nem gyere nyugodtan.
Felém fordult és amint megláttam szóhoz sem jutottam.....

       👆.                          👆.         (SPOILER)
Ő Alex.                  Ő Laura       Ő egy új karakter lesz