16.fejezet

127 10 2
                                    

Ismét egy nagyon tehetséges lány zenéjét hoztam a story-hoz.
Youtube-on meg tudjátok lesni Taylor Davis néven.

{Reggel}
Nem tudom mit csináljak a amíg szünet van.Igaz,holnap vége a szünetnek,de semmi ötletem sincsen,hogy addig mivel kössem le magamat.Egész nap az ágyban voltam és telefonoztam.Elég unalmasan telt ez az egész nap.

{Másnap Reggel}

Egy különös autó jelent meg az ablak alatt.Az ablakból néztem mi történik,majd két alak szált ki az autóból.Lefelé vettem az irányt és rohantam az autófelé.
-Uramisten,Maddy! -iszonyatosan boldog voltam,hogy újra láthatom
-Szia Lau! -hosszasan ölelgettük egymást.
-Figyelj ne haragudj a multkori miatt,volt okom haragudni,de túl sok volt amit csináltam. -szólt Alex
-Megértem. -feleltem neki
-Nincs már sok időnk a tavaszi szünetből kevés volt ez a 3 napos szünet.Na mit akartok csinálni? -lelkesedett Madds
-Látom visszatért a régi Maddy. -mondtam
A Shayna-s dolgot nem akartam még elmondani nekik,majd később ráér.
-Szerintem menjünk el sétálni!Mutatok nektek valamit! -mondtam
-Aki utoljára ér ahhoz a fához (mutatott egy fára) az lenyom 10 fekvöt! -és elkezdett futni
Mindhárman futottunk a fa felé a leggyrosabb temponkban és hát ez Maddy-től nem volt a legjobb ötlet mert ö még nem olyan gyors mint mi.
-Ne bánkodj Madds,majd ha meglesz az első átváltozásod nem leszel utolso.
Lenyomta a 10 fekvöt és elvezettem őket az egyik helyhez amit a multkor Nat mutatott.
Már kezdett eléggé besötétedni így még szebb volt.

Már kezdett eléggé besötétedni így még szebb volt

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

-Laura ez gyönyörü! -szólt Maddy
-Tényleg szép. -szólt Alex
Leültünk a földre és beszélgettünk kicsit.
-Végül mi volt a bajod? -kérdeztem
-Kiderült,hogy allergiás vagyok a farkas harapásra.
-Létezik ilyen allergia?
-Igen,de nagyon ritka.
-Érdekes.
Átment eléggé csajos beszélgetésbe szegény Alex csak ott ült és nézte a vízesést.
-Szeretném,ha nem haragudnátok rám,bevallom hogy hatalmas hibát követtem el és ráfogok jönni a módjára,hogy többet ne legyen ilyen.
Rájöttem,hogy nélkületek nem boldogulok,mert mi együtt vagyunk egy ember.
Egyikőjük sem mondott erre inkább semmit,de láttam az arcukon,hogy megbocsájtanak nekem.
-Tudtad,hogy minden év végén haza lehet menni a nyári szünetre? -kérdezte Alex
-Nem,de nekem mindig az lesz az otthonom ahol ti vagytok.
Majd nagy 3-as ölelésbe kezdtünk.
-Ha mi nem találkozunk én nem élem meg ezt az évet.
-Igen amilyen voltál az első nap -mondta Maddy
Mindhárman nagy nevetésbe kezdtünk.
-Most,hogy megvan ki a madár,arra kell rájöjjünk,hogyan győzhetnénk le. -mondta Alex
-Hát igen,de nem lesz egyszerű. -felelte Madds
-Ha idáig megcsináltuk ez sem okozhat nagy gondot. -mondtam
Elindultunk vissza,már sötét volt,mindannyian fáztunk kicsit,mert nem szoktunk hozzá ehhez az időhöz.

{Másnap}
Fége a szünetnek újra suli,jó volt azért kicsit az hogy nem kellett bejárni korán reggel.Viszont hiányzott Maddy keltegetése.
Bementünk a suliba és mindenki minket nézet,mindhármunkat.
Sejtettük miért,de nem értem akkor miért kell így nézni.Biztosan hírünk ment már az egész suliban három nap alatt.
Próbáltunk nem arra figyelni bár nagyon idegesítő volt,hogy minden egyes szempár ránk szegeződik.
-Ma lesz óránk Natalie-val! -mondta Maddy
-És szerintetek megkérdezi bárki is a nyakláncot? -kérdeztem
-Szerintem nem,mert félnek -felelte Alex
-Akkor én majd rákérdezek. -mondta Madds
Túléltünk 6 órát majd következett Natalie órája.
Bementünk és ő is csak minket bámult.
-Tanárnő,hallom ellopták a nyakláncát! -kiabált Maddy
-Úgy hallottam egy vagyont ér! -mondtam,hogy idegesitsem még Nataliet
Mindenki elkezdett sugdolózni,majd egy srác megszólalt :
-Én azt hallottam,hogy nem is az övé mert ö is lopta valakitöl!
Mindenki elkezdte bekiabálni a nyakláncrol hallott dolgokat és kitört a káosz.
-Csendet! -kiabált Natalie
Olyan csend lett hirtelen,hogy még a légy zümmögését is meglehetett hallani.
-Az órának vége!Menjetek!
Mindenki kitódult egyszerre a teremből.
-Maddy te maradsz! -kiáltott
Megálltam az ajtóban,hogy halljam mit beszélnek.
-A többiek kifelé!
Már nem hallottam semmit,vastag hatalmas ajtó választott el minket.....

Életem kezdete /Farkasként/Where stories live. Discover now