Életem kezdete /Farkasként/

8.fejezet

-Én tényleg nagyon sajnálom.
-Nem te tehetsz róla
-Dehogynem,én haraptalak meg,borzalmas vagyok.
-Tudom,hogy nem direkt csináltad,ez,csak farkasösztön.
-De tudod,hogy nagyon sajnálom és nem akartam
-Persze.Amikor megharaptál az afféle figyelmeztetés volt.
-De mire?
-Szerintem láttad a madarat.
-Nem is tudom
-Emlékezz vissza és szolj,ha beugrott valami!
-Jó
Ezzel lezártuk a beszélgetést és elmentünk órára.
Este kimentem az erdőbe.Próbáltam felmászni a fára,de sérült lábammal ez nem sikerült.Zörgést hallottam.Kissé megilyedtem,de álltam egyhelyben.
Megláttam egy farkast a szürkületben.
Bundája fehér volt mint a hó,szeme pedig vörösen izzott.
Ez nem Alex jöttem rá,majd leggyorsabb tempómra váltottam.Utólért,túl lassú voltam.
Nem értettem mitörténik,mert egyszercsak megláttam legjobb barátnőm és bátyját.Mellettük álltak a régi barátaim,szüleim és két róka.
-Mitörténik?-kérdeztem a fehér farkastól.
-Emlékezz vissza!
Ezek szavak hallatán fájni kezdett a fejem,majd lassan mindenki eltünt.Csak sötétséget láttam egy darabig,de meghallottam Barátaim hangját
-Lala!Lala!Jól vagy?-hallottam barátnőm aggódó hangját
A sötétség nem engedett!
-Engedj el!-kiabáltam
-Csak,ha visszaemlékeztél!
-De hogyan?
-Gondolj rá!
-Mire?
-A kezdet!
Valószínüleg Maddyék is hallották amiket mondtam,mert válaszoltak a sötétség helyett is.

Magamhoz tértem,de nem láttam semmit.Felültem.
-Hála az égnek,hogy jól vagy!-nyugodott meg barátnőm
-Nem.
-Mi nem?
-Nem látok!
-Tessék!
-Nem látok semmit!

Barátnőm kicsit bepánikolt.

-Hol vagyunk?-kérdeztem
-Az erdőben.
-Nincs más itt ugye?
-Nincs.Alex már elment,mert behivatta Natalie.
-Menjünk be!
-Hova?
-A suliba.

Maddy bevezetett a suliba.

{Maddy szemszöge}

Nagyon megilyedtem amikor közölte,hogy nem lát.
Visszavezettem a suliba.És végig azon gondolkodtam mi lesz,ha így marad vagy mit mondunk a tanároknak.
Mielőtt bementünk volna a szobánkba Alex futott utánunk a folyosón.
-Már azt hittem vissza se jöttök-Szólt
Én nem válaszoltam,haragszom rá,mert ott hagyott Lalával,csak,mert behivatták.

-Most meg mi bajod van?
-Az,hogy,csak úgy ott hagysz az erdő közepén,mert behivattak.
-Fontos volt.
-Mégis mi?
-Majd megtudod.
Nem tettszett nekem,hogy még mindig titkolózik.
-Mi folyik itt?-kérdezte Lala mivel nem sok mindent érthetett belőle.
-Jól vagy?-Szólt bátyuskám 😑
-Nem!-kiabált
-Nyugi!-szóltam neki
-Minek a kezdete?-Kérdezte.
Nem értettük.Inkább bevezettem a szobába.Alex is jött.Csak kérdezősködött.De kitől kapott választ?

{Lala szemszöge}

-Minek a kezdete?
-Az életed kezdete.
Egyből beugrott a nap amikor idejöttem.
Hirtelen visszatért a látásom,de nem számítottam arra ami fogadott.......

Tudom ez a rész sem lett túl hosszú,de muszály volt,csak eddig irnom,hogy érdekesebb legyen a következő rész.
Puszcsi: Lala