𝗕𝗹𝗼𝗼𝗱, 𝗦𝘄𝗲𝗮𝘁 𝗮𝗻𝗱 𝗧𝗲𝗮𝗿𝘀 | ᵗᵃᵉᵏᵒᵒᵏ

41: második kötet - hamis halál

Óvatosan kezembe veszem a kést és a lány elé sétálok. 

Eközben lehunyta a szemeit, és nálam volt a gyeplő, én irányítottam. 

Mellé raktam a kést. 

Jobb kezemmel dereka alá nyúltam, bal kezemmel pedig nyaka alá. 

Gyengéden felemeltem és rendesen a földre fektettem, egészében vízszintesen pihent ott. 

A zokogástól remegett teste, de már nem érdekelt, elvesztettem minden józan eszem és csak az erőszakot hajtottam. 

Szét akartam szabdalni vékony testét, szétmarcangolni a hasában növekvő gyereket, mindent csinálni vele, ami fáj. 

Izgatott lettem, mint egy kis gyerek csoki evés előtt, de merészen kijelentem, hogy ez merőben más, mint egy csoki evés. 

Ez tiszta élvezet, és hatalom.

EunJin csak fekszik és vár a végzetére. 

Egy csomó ötlet fut végig az agyamon, és nem is tudom eldönteni, hogy melyiket alkalmazzam. 

Különböző kínzások, gyors gyilkolások, temérdek saját ötlet és lehetőség.

Újra a kezembe veszem az éles tárgyat és EunJin-hoz sétálok. 

Leülök a földön fekvő teste mellé és haját kezdem el igazgatni. 

Mikor tökéletesre csináltam, ruhái után nyúlok, és csipkés kis virágokkal teli blúzát kezdem kigombolni. 

Kezei remegnek, pont annyira, mint az enyémek. 

Egy kibaszott árva szót se mer szólni.

Lassan húzom le róla a blúzt, és ezután következik a melltartó. 

Bézs színe éppen hogy elüt a lány bőrének színétől, és mikor lekerül róla a melleit tartó anyag, hirtelen lesz lapos, és formás mellei elterülnek a mellkasán.

Mellbimbója a hidegtől az égnek áll, vagy talán attól, mert fel izgult? 

Kitudja. 

Mutató ujjamat végig vezetem csupasz felső testén, míg nem elérek a nadrágjának a szegélyéhez.

Egy gumival megerősített fekete vászonnadrágot visel, amin nincs gomb. 

Megfogom két oldalt az anyagot és lehúzom róla.

Kizárólag csak a nadrágot húzom le róla, mivel minden pillanat létfontosságú. 

Mikor lekerült róla a nadrág is, hasához hajolok és fülemet ráhelyezem a pocakjára.

- Hogy vagy, kis haver? – nevetek idegbetegesen és ujjammal megpöckölöm a hasát. Fel sem szisszen, csak tűri. – Felkészültél arra, hogy megszüless?

EunJin arca sok idő után most változott meg. 

Félelem. 

Ezt pedig imádom. 

A késemet a kezembe véve körözök a hasán vele. 

Másik kezemmel lerántom róla a bugyit és teljes látvány fogad. 

Frissen borotvált vénuszdombjára téved tekintetem és az üres kezemmel lábai közé nyúlok. 

Felnyög, mert élvezi ez a kis ribanc.