exchange student ⚣

26.

Taehyung szemszöge:

Jungkook nem mondott semmit erről a titokzatos egyénről, hiába nyaggattam. Mikor láttam, hogy már nagyon ideges, inkább abbahagytam a zaklatását.

Elkezdtünk egy sorozatot, amit ő már látott, én viszont nagyon régóta meg akartam nézni.

- Na várj, Kevin akkor most meleg?- kérdeztem meg tőle megvilágosodva.

Hirtelen fordította felém a fejét, amitől kisebb szívrohamot kaptam. Szívemre tettem a kezem, úgy próbálva nyugtatni magam.
- I-igen- válaszolt egy kis hatásszünetet követően.- Ő az egyik kedvenc karakterem.
- Biztos nekem is tetszeni fog akkor- vontam meg a vállam és újra a képernyőre függesztettem a tekintetem, habár éreztem, hogy ő még mindig engem néz.

Megnéztünk egyhuzamban jó pár részt. Nagyon tetszik, a karakterek belopták magukat a szívembe. Kevin még nem sok mindent csinált, de eddig szimpi.
Jungkook egy egy izgalmasabb résznél mindig fészkelődni kezdett és szájára tapasztotta a kezét, nehogy spoilerezni tudjon.
Végül fél hétkor fejeztük be a sorozatnézést.

- Nem megyünk el egy esti sétára?- kérdezte a hosszú képernyő bámulástól kiszáradt szemeit dörzsölgetve.
- De!- kaptam az ötleten.
- Jó, várj, teszek el egy plédet is, tudok egy helyet, ahol nagyon szép a naplemente.

Felmentünk a szobájába. Végignéztem, ahogy egy puma táskába bepakolja a korábban említett plédet.
- Még tél végén volt egy puma fotózásom- mondtam szórakozottan.
- Tudom- vágta rá. Érdeklődve néztem szemeibe.

Arca már sokadjára öltötte fel a nekem nagyon is tetsző színt. Igen, még mindig imádom zavarba hozni. Tényleg nem tudom, miért, lehet én vagyok a hülye, de olyan jó érzéssel tölt el... 
- El is felejtettem, hogy te vagy az első számú rajongóm- nevettem fel és nagyon jól szórakoztam zavart arckifejezésén.
- Ezt mindenki tudja, aki kedvel téged- vont vállat kínosan.- Még tavasszal kitették az új képeket. Meg az újságban is benne voltál. Azóta viszont egyet sem láttam.
- Nem voltam fontosabb fotózáson azóta. Egy Guccit ki kellett hagynom a vizsgám miatt- húztam el a szám.- Tudod, ha szeretnél egy fotózást, elintézhetjük, mikor majd jössz hozzám.- Jutott eszembe.
- Ahm... inkább maradok én a fotós. Jó is, hogy mondod!
Azzal a lendülettel vállára kapta a táskáját és egy másik, nehéznek tűnőt vett még magához.- Na menjünk.

A helyre, amit Kook mondott gyalog mentünk, ami azzal járt, hogy bármilyen észrevétlenül próbáltunk is haladni, kétszer is megállítottak minket lány csapatok.

***

Jungkook a háttérből nézte, ahogy egy csapat lány ölelgeti olvadozások és kisebb hisztériás rohamok közt az ő kiszemeltjét. Tízezer selfie és 'I love you' után végre elengedték őt. Azért még távozáskor Jungkook látta, hogy alig tudják otthagyni és hallotta, amint egymást csapkodva ismételgetik, mennyire cuki az angolja.

Ezzel pedig nem tudott nem egyetérteni.

Taehyung korábban elhagyott társa mellé lépett. Átvetette jobb karját a fiú vállain és mosolyogva nézett rá. Kissé meglepődött, mikor Jungkook nem viszonozta a mosolyát. Komoran nézett maga elé.

- Mi a baj?

Jungkook nem válaszolt, csak megrázta a fejét és tovább sétált.

- Féltékeny vagy, hogy neked nincs ennyi rajongód? Ne aggódj, lesz, amekkora tehetséged van.- Taehyung őszintén mondta ezt és békítően belesimított Jungkook selymes tincsei közé ujjaival.