exchange student ⚣

33.

Taehyung kerek segge.

Ez volt minden, amit magam előtt láttam.

Egy segg. Prémium.

Az agyam lezsibbadt, ahogy levegőt sem véve bámultam Taehyungra.
Ez a hülye nem tudja, milyen hatással van rám. Mi a francért kellett pont most megjelennie? És miért rá néztem? Ó, bassza meg.

Na jó, ez végül is csak egy... seggrepacsi. Mint barát a barátnak. Haha. Tök normális. A többiekkel is ezt csinálom! A kis rétestészta seggük már megszokta.

Na de Taehyung feneke morzsányit sem hasonlít rétestésztára. Olyan inkább, mint egy cipó. Persze szívesen lennék én a pék, nem arról van szó, de azért mégis csak. Ez már tészta...

- Na, mi lesz, Kook-ah?- fordította hátra a fejét a cipó tulajdonosa.- Megcsinálod még most, vagy váratod a barátaidat még egy kicsit?

Válaszul megforgattam a szemeimet és minden mindegy alapon óriásit sóztam hátsó felére.
Taehyung erre nyekkent egyet és megtántorodott a lendülettől. Hitetlenkedve fordult meg egyik kezét fenekéhez nyomva.

- Azt a rohadt élet- mondta a pár percnyi háttérből érkező röhögés elhalása után.
- Bocsi, hyung- mondtam vállat vonva, miközben minden mentális erőmet bevetettem, nehogy elpiruljak. Egyébként már akár át is állhatna a természetes bőröm színe pirosra, Taehyung úgyis csak ilyen állapotban lát....- de meg kellett tennem. Remélem nem felejtetted el, hogy beleegyeztél.
- A történtekből semmit nem tudnék elfelejteni- mondta továbbra is fenekén tartott kézzel.- Hidd el, Kookie, baszottul nem tudnék.
- Angolul már!- kiabált Marc a háttérből. Kinyújtottam rá a nyelvem, majd tekintetem találkozott Lenaéval. Mindentudóan mosolygott, majd jobb szemével rám kacsintott.

***

Órákkal később, mikor már a szalonban álló nagy, viktoriánus kor béli óra is elkondította az éjfelet, az alkoholtól bódult, de szabad lelkű fiatalok mind elhagyták a házat.

Taehyung és Jungkook fáradtan dőlt le egy- egy fotelbe.
Taehyung kezeit feje mögé tette és az előtte heverő rendetlenséggel nézett farkasszemet. E közben Jungkook a kezeit hasán fonta össze, úgy feküdt keresztben az egyik ülő alkalmatosságon, arcát a plafon felé fordítva. Minden előzmény nélkül tört ki a nyuszifiúból a nevetés. Nem tudta, min nevet, vagy miért nevet. Jól érezte magát részben az ereiben csordogáló alkohol, részben a jó társaságban eltöltött órák emléke végett.

Taehyung fejét a fiatalabb felé fordította és szeretetteljesen elmosolyodott a látványon. Jungkook szemeiből folytak a könnyek, levegő után kapkodott. Jobbra balra forgolódott a kicsi helyen, ahogy ajkait egyre több és több kacaj hagyta el, azonban kevesebb, mint egy pillanattal később tompa puffanás jelezte a padlóval való találkozását.
Taehyung ijedten pattant fel helyéről, hogy a segítségére siessen, Jungkook azonban a korábbiaknál is hangosabban röhögött.

- Jaj, te- csóválta meg fejét Taehyung. Jungkook fejénél állt, úgy mosolygott továbbra is rá.
- Kicsit így olyan vagy, mint Billie Joe- komolyodott el Jungkook hirtelen.
Taehyung meglepetten guggolt le Jungkookhoz.- Úgy gondolod?
- Nem, amúgy nem- csóválta meg a fejét Kook, de hirtelen belekapaszkodott Tae pólójába.- Ah, basszus, le fogok esni!
- Hova?- nevette el magát Taehyung.- Innen nincs lejjebb, te részeg disznó.
- Na már! Nem vagyok disznó- biggyesztette le ajkait.- Nézd, hyung- húzta fel egy rántással mellkasáig pólóját.- Látod a pocim?

Taehyung szemszöge:

Nagyot nyeltem a látványra. Nem hogy pocit nem láttam a hat kockától, hanem színeket sem, ahogy éreztem, hogy mindjárt elkezd folyni az orrom vére. Várjunk csak! Mikor vettem át az anime lány szerepet!?