SZJG-lány a jég alatt [BEFEJEZETT]

A láthatatlan lány 1/3

8 nap telt el azóta, hogy felébredtem A kórházban Cortezt két napja engedték ki saját felelősségre a kórházból. A szüleim is időközben hazaérkeztek Ukrajnából. Minden nap jönnek hozzám a kórházba és ott is maradnak látogatási idő végéig. Minden nap elmegyek Cortez házához, megnézem mit csinál, de mindig csak ugyanazt láttam. A semmibe mered elfekszik az ágyban, zenét hallgat vagy tévézik. Arnoldot nem látogattam meg, egyszerűen nem érdekelt hogy mit csinál... amit a kórházban tett rémisztő volt....
Virágot is megszoktam nézni. Barátnőm nagyon sokat sír és ő is gyakran meglátogat a kórházban.
Azon a Keddi napon is éppen Corteznél voltam amikor megcsörrent a telefonja. A kijelzőn láttam hogy Kinga hívja. Cortez nem beszelt csak hallgatta Kingát, de utána gyorsan Letette és elindult ki a házból.
Nem tudom mit mondott Kinga... talán semmi fontosat, talán életbevágó volt, de ennek a hívasnak a hatására Cortez beszállt a kocsijaba. Én szótlanul beűltem az anyósülésre.  Cortez szótlanul vezetett. Nem rakodt be zenét, csak az utat figyelte.
Sokáig mentünk. Nem tudom hová tartott Cortez, de az M1-es  autópálya  második lehajtójánál felriadtam gondolataimból, amikor hirtelen egy hatalmas dudát hallottam. Egy kamion kezdetet szembe felénk jönni nagy  sebességgel. Cortez lefagyott Én pedig nem tudtam mit csinálni.
Utólag visszagondolva csak egy pillanat volt. Cortez a kormányt fogta de nem tudta elrántani, én pedig sokkos állapotban figyeltem a közeledő kamiont.
És akkor valami furcsa erőt éreztem magamban... az egész testemet átjárta az a furcsa érzés, és hírtelen erősnek éreztem magam...