SZJG-lány a jég alatt [BEFEJEZETT]

EZ egy igaz szerelem

Az egész csapattal sétálgattunk a környékünkön.
- Várj, te most tényleg 2 éve nem voltál napon?? Kérdeztem sokkolva Ambroset.
- figyelj. Kb 134 éve vagyok már halott. A világ minden pontját bejártam már legalább 17-szer. Nincs nagyon miért elhagynom a pincét. Vonta meg a vállát.
- Jó, de ez akkor is fura. Duzzogtam.
- Te Reni, az ott nem a te fiúkád? Kérdezte Vanda és az utca végébe mutatott.
Odanéztem amerre Vanda mutatott és csakugyan. Cortez a kocsija előtt állt és épp Virággal beszélt valamit.
- Ú, menjünk odaa! Mondta Kornél.
- Hé, nem illik másokat kihallgatni, mondta Rebeka.
- Valami halott húgról beszélnek.
- Klaudia menj arrébb, nem hallom jól mit mondanak! futott oda Cortezékhez Rebeka, ezzel fellökve szegény Klaut.
Végül már mindenki a két osztálytársam körül álldogált és érdeklődve hallgatták a beszélgetést.
- De még mindig nem értem, hogy hogy nem tudtunk róla. Még Ricsinek sem mondtad el? Nézett Virág fájdalmasan Cortezre.
Virág rengeteget változott az utóbbi pár hétben. Megkomorodott, sokkal komolyabban vesz néhány dolgot... Olyan mint egy érett felnőtt.
- Nem... tényleg senkinek. Ezért is semmi logikus magyarázat nincs arra, hogy Reni honnan tudott róla. Csak akkor szerezhetett róla tudomást, hogyha találkozott vele. Mondta.
- Corzez... tudom, hogy nehéz volt nélküle a karácsony és aggódsz érte de-
- Jaj, Virág ne kezd ezt el, nagyon kérlek. Te is ott voltál Zsoltiéknál, amikor Rebeka hozzánk szólt. Te is hallottad. Mondta Cortez és beletúrt a hajába.
- Mindannyian nehéz időket éltünk... simán lehet, hogy halucináltunk a stressztől. Válaszolta halkan.
- Persze. Mind egyszerre! ugyanazt halucináltuk! Forgatta meg a szemét Cortez.
- Történnek furi dolgok oké! Cortez, Reni a kórházban fekszik! Nem áll melletünk és hallgatja a beszélgetésünket!
Vanda megköszörülte a torkát mire Rebeka oldalba bökte.
- Kómában van! Oké?! Cortez nem kergethetsz tündérmeséket örökké! Ha valamire megtanított Reni balesete az az, hogy igenis történnek rossz dolgok, amiket nem tudunk megjavítani azzal, hogy eljátszod
a Ha maradnék-ot! Kiáltotta Virág.
- Virág! Virág! Kiálltotta Cortez és megragadta a barátnőmet.
- Nem érdekel mit mondasz, nem érdekel, hogy a többiek mit mondanak. De ha egy kicsi esély is van arra, hogy Reni valahogy ébren van, ha csak egy kicsi. Akkor én megfogom találni. Nem baj ha nem segítesz, nem baj ha egyedül kell végig csinálnom mert addig fogok küzdeni, ameddig meg nem találom mert szeretem és nem fogom magára hagyni. Nem fogom... hadarta.
Lehet, hogy megőrültem. De lehet, hogy nem. És éppen ezért fogok minden követ megmozgatni csak, hogy megtaláljam. Mondta Cortez ingerülten.
Mindenki sokkoltan állt, nekem pedig könnyek gyűltek a szemembe.
Klaudia hirtelen jobban megára húzta  a kabátját és kicsit eltávolodott Cortezéktől.
- Hé, jól vagy? Kérdeztem, ahogy odamentem hozzá.
- Persze... csak át kell értékelnem néhány dolgot. Mondta és piros sáljával letörölt egy könnycseppet az arcáról.
- Mint például? Néztem fel rá.
- A hozzáállásomat a szerelemhez... motyogta. Ő *biccentett Cortez felé* szeret téged. Mindenki azt hiszi őrült... talán még ő maga is... de ugyanúgy keres téged és elhiszi, hogy meg tud találni. Mondta halkan. Létezik igaz szerelem... mostmár tudom... mosolyodott el halványan azzal vissza sétált Ambrose mellé.
Mosolyogva néztem utána. Boldoggá tettek a szavai. Igazán...
Ám ekkor különös bizsergést éreztem a tenyereimnél. Azt hittem csak kirázott a hideg de amikor lenéztem, észrevettem a kis tárgyat a kézfejemben. Elmosolyodtam majd gondosan zsebre tettem és vissza sétáltam a pince patkányokhoz.