SZJG-lány a jég alatt [BEFEJEZETT]

A Balhés 13 - 1

Cortez szemszöge:
amióta Reni pár napja Megjelent a szobám közepén, két dologra tudok csak gondolni. Az egyik, hogy megőrültem. Egyszerűen, annyira sokkot kapott az agyam ettől az egész helyzettől, hogy... megőrültem.
A másik pedig... Ez nem is igazi lehetőség... csak a fantáziám szüleménye, egy aprócska remény, amit csak azért táplál az agyam, mert valahogy mélyen azt szeretném, hogy igaz legyen. (hó, micsoda szókincs, Kardos büszke lenne:D) De... mi van, hogyha tényleg itt volt.... hogyha valami sokkal nagyobb dolog történt mint amit én  vagy amit a többiek hisznek... Mi van, hogyha Reni tényleg...
AGHH,  többet kéne beszélnem Kingával... hülyeségeket gondolok.
De egyszerűen, csak túlságosan Hiányzik...  hiányzik, mert még mindig kómában van... és már két hete ott van... hiányzik mert két nap múlva karácsony és bár eddig mindig Amerikában töltöttem, Minden szemteste és szilveszterkor gondoltam Renire. Nem lesz ez Boldog karácsony mindenkinek...
Ezzel a gondolattal léptem be Zsoltiék garázsába.
A mindig vidám és eszeveszett társaság, most csendben ült a szőnyegen és a padlót bámulták.
- Csá... köszöntem oda
- Helló... köszöntek.
Én is helyet foglaltam a körben. Vagy öt percig ülhetünk szótlanul, egymássra nem nézve, aztán Virág törte meg a csendet.
- Szerintem karácsonykor be kéne mennünk Renihez... Nem akarom, hogy egyedül legyen. Biztos magányos... szomorkodott.
- Nem érez semmit, Virág. Kómában van. Nem érzi az idő múlását, sem a magányt... válaszolt a Kinga
- De akkor is be kell mennünk! Én... örülnék ha meglátogatnak engem, ha kómában lennék... mondta Virág.
- Emónak igaza van! Be kéne mennünk. Ren a barátunk... mindannyiunké... és ami vele történt, részből a mi kis kirándulásunk hibája, De.... de igazából főleg Neményié! Valaszolta lazán.
- Az enyém is... mondtam halkan.
- Ne hibáztasd magad haver... mondta Zsolti.
- Ugyanannyira az én hibám, mint Neményié. Igazából, mind a ketten hülyék voltunk... mormoltam.
A többiek elhallgattak, Kinga egyetértően bólogatott.
- El sem hiszem... Miért pont Reni? Ott fekszik, nem tudja mi történt, nem tudja hol van és nem tudja, hogy mindjárt karácsony... Suttogta halkan Gábor.
Erre, már nem bírtam tovább...
- El kell mondanom valamit! Fakadtam ki. A többiek érdeklődve figyeltek.
- Valószínűleg nem fogtok hinni nekem, de valami eszméletlen dolog történt pár nappal ezelőtt...