| 𝐒𝐳𝐞𝐫𝐞𝐭ő𝐤 𝐡𝐚𝐥á𝐥𝐚 | Draco Malfoy fanfiction

4 // Miért ő?

—

Clare's POV

Álmomból izzadtan ébredtem, alig kaptam levegőt. Körülnéztem a szobában, de Ginny nem volt sehol. Felültem az ágyamon és megnéztem az időt.

Basszus.

Már 9 óra volt, és két órája fent kellett volna lennem. Elkéstem az óráimról is. Nem vagyok reggeli ember és úgy érzem, soha nem is leszek az, még akkor sem ha próbálkozok. 

De miért próbáljak meg az lenni, ami nem vagyok?

Hallottam, hogy kinyílik a fürdőszobám ajtaja. Ahogy az ajtó felé fordítottam a fejem, a fájdalom a nyakamba nyilalt.

"Szó szerint reggel 9 van. Mi a fenéért kiabálsz?"

Aztán megláttam őt, amint az ajtónak dőlt, csak egy törölközővel a csípőjén, szőke hajából csöpögött a víz. Világos bőrén megcsillantak a vízcseppek, és megfeszültek hasizmai.

"Malfoy?" Kérdeztem zavartan, majd megdörzsöltem a szememet, remélve, hogy ez is csak egy rémálom. A zavarodottságomtól felkacagott, és így tudtam, hogy ez a valóság.

"Én jobban szeretem, az ,,Uram"-at, de akkor legyen az ön akarata szerint. Nem érdekel." Mondta szarkasztikusan és lassan átsétált a szobámon, ami az én területem. Szándékosan tette ezt, tudtam, hogy tudta, hogy ez csak feldühít engem.

"Menj a pokolba!"

"Voltam már ott. Valójában nagyon szórakoztató. Te is szeretnél egy kirándulást oda? Elintézem neked."

"Minden nap, amikor látlak, az maga a pokol számomra és az igazat megvallva szerintem egyáltalán nem szórakoztató." Válaszoltam, ő pedig csak vigyorgott, és figyelmen kívül hagyta a sértésemet.

Draco a komódomnál volt, és amikor kinyitotta a felső fiókot, előhúzott egy piros tangát és maga elé tartotta. Mocskos vigyorral az arcán nézett rám a tükörből. "Ki gondolta volna?"

"Hé! Tedd le azt most azonnal!" Figyelmeztettem, és fel akartam kelni az ágyból, amikor felém fordult, de nem tett és nem mondott semmit. "Hallod, amit mondok?"

"Tényleg azt akarod, hogy letegyem?"

"Mi?- Igen!"

Semmitmondó tekintetével egy pillanatig rám nézett, majd vállat vont és ledobta a fehérneműmet a földre.

"Nem ott volt, tedd vissza a helyére!" Mondtam határozottan, miközben néztem, ahogy a pálcájához sétál és a kezébe veszi. "Malfoy?"

"Mhm?" Kérdezte könnyelműen, miközben visszasétált a tanga elé.

"Mit csinálsz?"

"Semmi különöset, csak gyakorlom a varázslatot." Aztán a tárgyra szegezte a pálcáját, és

"Diffindo!" A bugyim sok apró darabra szakadt szét, amitől elállt a szavam.

".... ha ezt nem tudom letépni rólad, akkor másképp kell megoldanom." Súgta halkan, majd felsóhajtott, lehajolt, felkapta a tanga darabjait, és a kandalló égő tüzébe dobta. 

"Ha szótlan leszel ettől a tettemtől, képzeld el, milyen szótlan lennél, ha én..." Mormolta, miközben közelebb jött hozzám, de nem tudtam tovább hallgatni, így félbeszakítottam.

"Menj el!" Utasítottam nem elég határozottan.

"Nem akarok." Suttogta és gyengéden megfogta az államat, és felfelé tartotta az arcom, hogy a tekintetemet csak rá szegezzem.