MANACLED | Magyar Fordítás |

8. fejezet

ÚJRATELEPÍTÉSI ERŐFESZÍTÉSEK FOLYAMATBAN!

„Potter sárvérűje az elsők között van, akiket a Sötét Nagyúr kiválasztott a varázslópopuláció növelésére."

Hermione tovább olvasott.

„A Britt újranépesítési erőfeszítések első fázisa most kezdődött el. Félvér és sárvérű béranyákat jelöltek ki Nagy-Britannia számos kiemelkedő varázslócsaládjához, abban a reményben, hogy emelkedik a varázsló népesség. A megbízásokat maga a Sötét Nagyúr hagyta jóvá személyesen, Lydia Stroud gyógyítóval konzultálva, aki karrierjét a mágikus genetika és a varázslói termékenység vizsgálatára specializálódva töltötte.

A béranyák közül legnevezetesebb a sárvérű Hermione Granger, a Főnix Rendje nevezetű terrorista csoport utolsó életben maradt tagja. A boszorkány már fiatal kora óta híres volt néhány kiemlekedő varázslóval folytatott romantikus kapcsolatáról. Legjelentősebb hódítása az 1994-es Trimágus Tusa, nem egy, hanem két versenyzője, Harry Potter és Viktor Krum. Most talán az általa látott eddigi leghatalmasabb varázsló ágyába került.

Draco Malfoy, aki leginkább Albus Dumbledore meggyilkolásáról híresült el, amit még 16 éves korában vitt véghez, azóta pedig nagy tiszteletben álló Halálfaló. A Próféta több forrásból is megerősítette, hogy Granger béranya alig több mint egy hete került a Malfoy-kastélyba. Mióta Lucius Malfoy 2001-ben, Narcissa Malfoy halála után lemondott nemesi címéről a fia javára, a családi vonal utód nélkül maradt.

Sajnos az ifjú Lord Malfoy nem kötődhet túlságosan az ágyát melengető árulóhoz. Stroud gyógyító megerősítette, hogy három Malfoy-örökös születése után a Granger béranya átkerül egy másik tisztavérű varázslócsaládba, hogy tovább segítse a britt varázslóvér diverzifikálását.

Ha az újranépesítési erőfeszítések eredményei elérik a várható sikereket, Stroud gyógyító reméli, hogy az erőfeszítéseket egy éven belül az egész varázsló Európára elkezdhetik kiterjeszteni..."

Tehát Malfoy volt az, aki megölte Dumbledore-t. Egy újabb név a Főispán által meggyilkoltak listáján.

Lucius még mindig életben volt valahol.

A tenyésztési programban részt vevő többi nőről nem esett szó. Hermione szeme végigfutott a többi oszlopon, összeszedve minden morzsányi információt.

A következő oszlop a Nagy-Britannián belüli kivégzéseket sorolta fel, amelyeket a Főispán hajtott végre. Volt egy kép is. Több nyomorult kinézetű férfi és nő térdelt egy emelvényen, mögöttük, fekete köpenyben és díszes maszkban a Főispán állt. A képen látható férfi elővette a pálcáját, és egy laza mozdulattal megölte az első személyt. Alig vetett egy pillantást a zuhanó testre, mielőtt egy második átkot szórt volna a következő személyre. A kép csak néhány másodpercig tartott, de Malfoy három embert ölt meg a peronon, mielőtt újra kezdődött volna.

Hermione bámult. Minden részletet szemügyre vett.

A tudat, hogy Malfoy volt az, nyilvánvalóvá tette, hogy ő az. A lazán elegáns testtartás. Az indolens varázslat. A halálos hidegség, ami mintha sugárzott volna belőle.

Azonban sem az újranépesítési törekvésekről szóló cikk, sem a kivégzésekről szóló rovat nem tett utalást arra, hogy Malfoy a Főispán. Mintha a cím és viselője különálló lenne.

A névtelenség meglepő volt. Az újság még csak találgatásokba sem bocsátkozott a Főispán kilétét illetően. Mintha nem lenne szabad ilyesmit kinyomtatni.

Hermione elgondolkodott ezen a részleten.

A Főispán Voldemort jobb keze volt, látszólag a képviselője. Hermione azon tűnődött, vajon a névtelenség Voldemort vagy Malfoy érdeke volt-e. Azt gyanította, hogy valószínűleg Voldemorté. A Sötét Nagyúrnak volt egy kivételesen erős bábja. Még maga Voldemort sem alkalmazta ilyen gyorsan és erőfeszítés nélkül a gyilkos átkot, amikor megölte Harryt.