Szeretett Ryuunosuke-m,
Ma eléggé megvagyok magammal elégedve. Találtam magamnak egy új munkát. Egy kávézóban dolgozom, a neve Café de Kise (röviden cdk).
Hiko mutatott be engem az egyik barátnőjének, Kireinek, aki a cdk-nál dolgozik. Elmondta, hogy van egy szabad helyük egy pincérnek.
Úgy hallottam, hogy elég jó a fizetés és a vásárlók esténként elég jól megtöltik a helyet.
Tudom, hogy azt mondtam, hogy a pénz nem számít nekem meg minden, de Hiko mostanában olyan sokat segített nekem, így az apja éttermében szoktam enni manapság.
Kezd elfogyni a megmaradt pénzem, így nem tudom beszerezni azokat a dolgokat amik itthonra kellenének. Elég szűkösen vagyok már az ételből, és alig van pénzem az alap szükségleteimre.
Az első nap elég jól telt. Valahogy. Találkoztam a menedzserrel aki elég barátságosnak tűnt, de ugyanakkor szigorú is. Azthiszem, elég gondja van arra, hogy a kávézó mindig tiszta és rendezett legyen, de azért először kicsit megfélemlített amikor szemtanúja voltam annak, ahogy erőteljesen sikálja a padlót.
A neve Kana Suzimoto. Öt évvel idősebb nálam, de a kora ellenére, én majdnem nyolc centiméterrel magasabb vagyok nála.
Kana-san nagyon kedves ha jobban megismered őt, de első látásra elég hűvösnek és távolságtartónak néz ki. Valahogy hasonlít ebben hozzád. Te is így viszonyultál másokhoz ezelőtt.
És akkor itt van Kirei Yamamoto. Ő a legidősebb mindenki közül a kávézóban.
Huszonhét éves, de elég fiatalnak néz ki ha engem kérdezel. Nagyon mást nincs mit mondani róla, talán még csak annyi, hogy ugyanebben a kávézóban dolgozott ezelőtt, csak nem itt hanem Ausztráliában (vagyis én így hallottam). Azt tekintve, hogy két évig dolgozott külföldön, az angolja nem valami jó.
És az utolsó személy az Ryven Nakamoto. Ő félig orosz és félig japán. Első látásra azt mondanám rá, hogy nos.. elég kifejező. Sokszor főnökösködik, de van egy gyenge oldala a kislányának, Mira-nak. Hét éves.
Mindenki örömmel fogadott amikor megérkeztem a kávézóba. Valahogy otthon éreztem magamat velük.
Az új munkám híre elérte Kunikida-sant és Dazai-sant is, szóval ma eljöttek hozzám. Dazai-san megpróbálta "elcsábítani" Kana-sant, de az hamar leállította.
Sajnáltam egy kicsit, de ígysem tudtam megállni, hogy ne nevessek egy kicsit egy újabb visszautasításon.
Ez egy kicsit meglepő. Úgyérzem, hogy... boldog vagyok.
Ez egy jó változás, nem gondolod?
Szeret, Atsushi.
YOU ARE READING
25 levél neked || Shin Soukoku || (fordítás)
Fanfiction!! A történet teljes mértékben adhdrice-hoz tartozik, én csak lefordítottam !! Megbírkózni a kedvese elvesztésével. TW: halál, önbántalmazás (Saját borító)
