- Mit olvasol? - Perselus a bájitala fölött nézett az egyik széken kuporgó lányra.
Sarah összerezzent a hirtelen hangra.
- Mardekár Malazár naplóját.
A bájitalmester szeme összeszűkült, miközben megkeverte a bájitalát.
- Te elloptad Mardekár naplóját? – kérdezte úgy, mint aki pontosan tudja, mit is fog tenni a boszorkával, ha az igennel felel neki.
- Ne nézz ennyire gerinctelennek, Perselus – felelte a lány fel sem nézve a naplóból. – Mardekár adta nekem, miután elmeséltem neki, hogyan került az a zöld trutyi a hajamba. Bár mondjuk nem áll rosszul ez a haj – érintette meg a válláig érő, szőke tincseket.
Piton morgott valamit az orra alatt, amit Sarah meg sem hallott. Újabb hozzávalókat szórt az üstbe, és ameddig arra várt, hogy a fátyolka kölcsönhatásba lépjen a bálnaepével, addig elgondolkodva végigmérte a griffendélest.
Március végénél jártak, de az indulatok egyáltalán nem enyhültek a lány iránt. Mikor tegnap meglátta a griffendélest kirontani az SVK teremből a hajában azzal a zöld valamivel, elkapta az ideg. Főleg miután meghallotta a teremből kiszálló nevetést. Hirtelenjében nem tudta eldönteni, hogy mit tegyen. Átkozzon meg mindenkit a teremben vagy menjen a párja után?
Végül az utóbbinál döntött.
Megpróbálta kiszedni a hajából azt a valamit. De ez is valami trükkös Weasley termék lehetett, mert semmi sem hatott rá. Látta, hogy Sarah-t a sírás kerülgeti, őt pedig egy dühroham, amiért nem tehet semmit érte.
Este már úgy tért vissza a lány, hogy a hosszú, lapocka alá érő haja, alig verdeste a vállát. Perselus hallotta, ahogy a zuhany alatt sírt.
Szóval aznap még a lelket is kidolgoztatta a felelősökből. És mindenki másból is. Ha már nyíltan nem átkozhatja meg őket.
Most pedig itt állt és figyelte, ahogy Sarah-n ismét lógnak a ruhái, szeme alatt sötét karikák éktelenkedtek a suliban ért bántalmak és a halálfalók miatt.
- Nem szeretnél lepihenni? – szólalt meg halkan.
A lány felnézett rá és halványan elmosolyodott.
- Érdekel Mardekár naplója.
- Holnap is tudod olvasni.
- Holnap Harmonhoz vagyok hivatalos büntetőmunkára.
Perselus keze ökölbe szorult.
- Mégis miért kaptál már megint büntetőmunkát?
- Kijavítottam Neville pálcatartását – vont vállat a griffendéles.
- Mit szólnál, ha valamelyik hétvégén elmennénk? – hívta fel magára a figyelmet újra a férfi. Sarah érdeklődve felpillantott.
- Hova? Édesanyádhoz?
- Nem – ingatta meg enyhén a fejét Piton. – Van egy kis faházam Walesben.
A boszorka lágyan elmosolyodott.
- Jól hangzik – felelte, és újra belemerült az olvasásba.
**********
1225. február 12.
A három lány némán állt egymás mellett. Mardekár jeges pillantással méregette őket, amivel a három közül két lánynál azt érte el, hogy remegve összébb húzzák magukat. De a harmadik, az ezüst hajú valahol a válla felett elbámulva állt egyenes háttal és nem úgy nézett ki, mint aki halálra lenne rémülve.
![](https://img.wattpad.com/cover/276934729-288-k924518.jpg)
YOU ARE READING
Tisztalelkű sorozat 3 - Lelkek békéje
FanfictionA háborúnak vége. Most már semmi rossz nem történhet. Aha, hát, Sarah Selleck is elhitte. Azt hitte, most, hogy ő és Perselus is túlélte a háborút, végre eljött az ő idejük. Csak éppen a szabadlábon lévő halálfalókkal nem számolt, na meg a Mágiaügy...