A Vámpír Szerelme ( Befejezett )

Bevezető

Sziasztok. Adaline Stone vagyok. 19 éves és közép iskolás, érettségin vagyok jelenleg.
A mi kis városunk hát hogy is mondjam elég furcsa mivel hogy itt élnek vámpírok. Szerencsére ezt nem úgy kell el képzelni hogy kedvükre ölnek.
Legalábbis miután meg unták az utánuk való folytonos hajszát.
Egyezséget kötöttek a vezetőink a vámpírokkal, miszerint ki választanak minden vámpír mellé egy embert és csak az ő véréből táplálkozhat persze ezt nem úgy hogy bele haljon.

Mivel nincsenek olyan hihetetlenül sokan így van esély arra is hogy pont nem kap egy ember senkit és kész, én is ebben reménykedem.
Mivel ma kapnak új embereket a vámpírok, legalábbis azok akiknél már régóta van egy ember vagy épen valami nincs rendben.

Igazából félek is egy kicsit, azt beszélik van egy vámpír ő a főnök fia, nagyon nehezen tudja vissza fogni magát és ebbe már bele is haltak páran, mindenki fél tőle de persze el simítják mivel mégis csak a legnagyobb vámpír fia, mégis ki merne vele szembe szállni, nemigaz.

Most éppen a suliba tartunk be fele legjobb barátnőmmel Emíliával aki egy nagyon kedves nyugodt természetű lány, mivel kicsit félénk is így nem nagyon mer vissza szólni senkinek, de ez nem is baj hisz itt vagyok én és én meg védem, legalábbis az emberekkel szemben.

Mikor be értünk be mentünk a saját teremünk be és helyet foglaltunk. Az iskola viszonylag hamar el ment nem volt semmi érdekes, izgult mindenki a mai nap miatt. Suli után át kellett menni a főtére ami kb 20 perces út volt onnan.
Mikor oda értünk már ott voltak a vámpírok és a vezetőség is.
Úgy nézett ki a dolog hogy minden férfi ha lehet így nevezni őket vámpír mellé egy lány került és minden lány mellé egy fiú.

Míg a vezetőség sorolta ki kihez kerül én addig imádkoztam hogy a szájára se vegye a nevemet de hát mit is mondhatnék a szerencse nem éppen az én oldalamon szokott állni.

- Adaline Stone. Mostantól egymás életéért vagytok felelősök. Remélem ezt ön is meg érti végre Mr. Black. Ha lehet őt most ne ölje meg idő előtt.

Úgy éreztem meg fagy bennem a vér, ahogy a férfi rám pillantott, sötét már majdnem fekete szemeivel és aztán el mosolyodott látva az arcomon a félelmet amit az imént el hangzottak okoztak, még rá tett egy lapáttal. Ez egy pszichopata lehetett és nekem kellene táplálnom? És ha az első adandó alkalommal meg öl? Istenem mit tegyek?

Kaptunk egy papírt erre fel volt jegyezve milyen napokon látogat meg a drága vámpír barátom, Kedd, csütörtök, szombat, és ha gond van akkor bármikor, gond? Milyen gond ? Egyből ki szállt a fejemből minden gondolat mikor Emília sírva szaladt hozzám.

- Adaline.

- Hé mi a baj?

- Hát nem hallottad? Én is kaptam egy....egy. én nem akarom...én félek. - majdhogynem reszketett a lány a félelemtől, most mit tegyek?