A Vámpír Szerelme ( Befejezett )

18.

Reggel amikor fel ébredtem, Kolen már ébren volt amit egészen furcsának találtam, tekintettel arra hogy ő csak este van fent ugyebár.

- Jó reggelt. - köszöntött.

- Jó reggelt. Te hogy hogy fent vagy? - kérdezem.

- Mivel nem kell tartanom vérfarkasoktól vagy az apám tól vagy a tanács miatt, így gondoltam veled töltöm az egész napot, meg mutatok helyeket és, megpróbálak vissza kapni. - mondta mire el mosolyogtam magam.

- Köszönöm. - mondtam.

- Na készülj kislány, el megyünk sétálni egyet. - mondta így hát kikászálódtam az ágyból.

- Nincs itt semmi ruhám. - mondom tétován.

- Egy pillanat. - mondta majd egy másodperc múlva már pár ruhával a kezében tér vissza. Hozott nekem pólót, pulcsit, és nadrágot is, na és persze alsót Khm.

- Kőszönöm. - mondtam majd el véve tőle a dolgokat várakozva néztem rá.

- Ki mennél míg átöltözök ? - kérdeztem.

- Persze, megyek is. - mondta majd magamra hagyott, át vettem a ruhákat majd ki mentem én is.

- Szép idő van. - mondtam.

- Valóban. - helyeselt ö is.

- Hogyan tervezed vissza nyerni a szívemet? - bukott ki a kérdés akaratlanul.

- El viszlek valahová, aztán meglátjuk. - mondta.

- Hu ez de jó terv. - mondtam gúnyos hangon, majd amikor rá jöttem mit is csináltam....
- Ne haragudj nem akartam, én nem...

-Sss. Semmi baj, tudom. Ne aggódj, minden rendben lesz. - próbált nyugodtan hatni rám.

- De nem akarlak bántani. - mondtam csendesen.

- Tudom. Pont ezért nem veszem magamra. Mert tudom hogy te sosem tennéd. Meg oldom hidd el, szeretlek annyira hogy meg tudjam oldani. - mondta a szemembe nézve.
- Gyere menjünk. - mondta így tovább indultunk.

Sokat sétáltunk és sokat is beszélgettünk. Mikor meg érkeztünk arra a helyre ahová vinni akart, szinte el állt a szavam és úgy éreztem mintha dobbant volna egyet a szívem.
Egy magasabbra nyúló hegy szélén voltunk ahol volt egy kis fa ház, a hegyről le nézve be láttam a tavat és az erdő egy részét ami csodálatos színekben pompázott.
Ámulatba esve néztem a tájat de ahogyan jött a jó érzés úgy el is ment.

- Tetszik?. - kérdezi.

- Nem rossz. - vágtam rá, félvállról.
- Mármint nagyon szép, tetszik csak, ez egyre rosszabb. - hajtottam le a fejemet.

- Ne figyelj rá, úgy ahogy én sem teszem. Gyere van itt még valami. - mondja majd lassan be sétáltunk a fa házba, be lépve egy nagyobb tér fogadott, a hely ki volt díszítve, virágokkal amik fényllettek, és volt jobb oldalra egy asztal ami megvoltterítve.

Az asztal közepén egy három ágú gyertya tartó állt benne gyertyákkal amik adtak egy kis fényt az asztalnál, és még két tányér is helyet foglalt az asztalon a tányérok mellett pedig két boros pohár.

- Gyere kislány. - kért majd az asztalhoz invitált és ki húzta nekem az egyik széket amire le ültem, ezután hozott egy üveg bort majd ki nyitotta azt és meg töltötte a poharakat.
Aztán az előre elkészített ételeket hozta, elém egy tányéron gofrit tett, nyami a kedvencem, csoki öntet volt a tetején, maga elé pedig vért, kehelyben. Na jó ez eléggé morbid látványt mutatott de hát ő egy vámpír, van amit meg kell szoknom vele kapcsolatban, azthiszem ez az egyik.