Ocean

13.

Bethany Adams

Undorító volt ahogyan Alex játszott és eléggé meg is viselt az egész, persze Kevin szerint csak túl makacs és írnom kellene neki. Ő az egyetlen, aki tud erről az egész paktról, mivel már muszáj volt elmondanom valakinek, aki nem ítél el.

- Nem szeretnél róla beszélni? - kérdezte Lisa, mire felpillantottam rá. A büfében ültünk, közben pundingokat eszegettünk. Megráztam a fejemet és ismét a telefonomba bújtam. - Tudod, Alex elég önfejű és érzelmetlen paraszt, de most láthatóan zavarja, hogy Kevin-nel annyit lógsz.

- Helyes. - mosolyodtam el. - Zavarja csak, remélem felrobban, ha nem is Kevin-nel, de mással lefekszem.

- Jesszus, hallod magad? - kérdezte nevetve Vivienne. - Mi történt az én visszahúzódó barátnőmmel?

- Alexander Woods megrontotta. - rántottam meg a vállamat. - Az a seggfej, minek kellek neki, ha mással is dug közben? - morgolódtam.

- Szóval érzel iránta valamit. - lökött meg Lisa, mire elnevettem magamat. Lehet így volt, de nem akartam veszíteni. Letettem a telefont és körül néztem. Ott álltak hárman és valamiről vitatkozhattak a bámulásomat pedig Kev vette észre, kacsintott is egyet.

- Haver, ebből mekkora balhé lesz. - rázta meg a fejét Vivienne. - Szerinted Alex nem fogja szétverni a legjobb haverja képét, amiért az ő nőjéhez nyúl? Hogy megcsókolja? - igen, az a tervünk Kev-vel, hogy kikészítjük Alex-et, vagyis ezt én szeretném, ő csak szívesen segít tudván a következményeket is.

- Nem vagyok Alex-é, V. - pillantottam rá. - Élvezzétek a műsort. - felálltam és odaléptem a srácokhoz mosolyogva. - Bocsi, de Kev, akkor ma este nálunk? - kérdeztem tőle és a mellkasára simítottam a kezeimet.

- Ott leszek. - lehajolt és szenvedélyesen megcsókolt. Más volt, mint a szomszédomé, más volt, mert ezt nem élveztem annyira. Becsengettek, így hamar eloszoltak az emberek és én is mentem volna, csakhogy Alex megragadta a kezemet.

- Szükségem van rád. - pusmogta a fülembe, mire egy nagyot nyeltem. A falhoz szorított teljes testével, oldalról pedig láttam, hogy az öcsém is megérkezik, ám Vivienne-hez sétál. - Mit művelsz? Nem fogsz játszadozni velem Bethany.

- Nem tudtam, hogy csak te kefélhetsz félre Woods. - összefontam a karjaimat magam előtt és mosolyogva néztem rá, de csak felnevetett.

- Szóval féltékeny a kiscsibe. - simította meg az arcomat, amitől kirázott a hideg. Láttam a szemeiben, hogy most nagyon utál, ezért szabadulni akartam.

- Haver, hagyd őt. - kérlelte Ben, de hatástalan volt. - Te is ezt csinálod. - egy győztes mosolyra húztam a számat, mivel megint nekem van igazam. - Amúgy sem vagytok együtt, nem?

- Nagyon letörölném azt a gyönyörű mosolyodat Beth. - suttogta az ajkaimra. - Húzzatok órára. - fordult kicsit hátra, de a kezei végig a derekamon voltak. Persze a többiek nem igazán akartak végül mégis megtették, többen is figyelmeztetve, hogy ne csináljon semmi hülyeséget. Amint elhagyták a látótávolságot Alex egyre közeledett, de nem csókolt meg. - Tudom, hogy csak engem akarsz, akkor miért teszed tönkre?

- Te teszed tönkre. - sziszegtem neki, hisz már mindennél jobban meg akartam csókolni.

- Ha ma lefekszel a legjobb haverommal én meg fogom húzni a te legjobb barátnődet. - fenyegetőzött, mire pofon vágtam. Szikrákat szórtam a szemeimmel. Nem hiszem el, hogy nem képes normálisan viselkedni és nem megbántani engem.

- Azt hittem, hogy azért ajánlottad fel az egyességünket, mert csak engem akarsz. Ehelyett te már négy lányt is megfektettél azóta. Nincs is szükséged rám. - végig a szemeibe néztem és rohadt büszke voltam magamra, amiért nem sírtam el magamat.

- Mert nem rajtad akarom levezetni az összes szart, akkor nem tudom visszafogni magam. - döntötte a homlokát az enyémnek. - De szükségem van rád és az apró érintéseidre Beth. - komolyan nem hittem el, hogy ezt mondja, megsimítottam az arcát, mire behunyta a szemeit. - Igen, ezekre.

- Haza megyünk? - kérdeztem halkan, mire bólintott egyet.

Beadtam az igazgatónak, hogy nagyon rosszul vagyok, ezért hazaküldött és Alex pedig szívesen vitt haza, mivel mi jóban vagyunk. Az diri meg be is vette.

- Alex. - motyogtam neki, miközben az ajtaját nyitotta ki.

- Igen, még mindig áll, amit az ebédlőben mondtam. Szükségem van rád. - húzta kis mosolyra az ajkait, aztán egyből letámadott. A lábaim megremegtek, a nyakába kapaszkodtam, amíg összeszedtem egy kis erőt. Leült az ágyra, én pedig az ölében voltam, így le is vettem a felsőjét, de ő még mindig rajtam hagyta a ruháimat, én voltam most türelmetlen. - Ki vagy éhezve, mi? - távolodott el egy kicsit, mire bólintottam egyet, aztán a nyakára tapadtam.

- Nem feküdhetsz le az egyességünk alatt mással Alex. - persze ez meghökkentette és egyből szabadkozott, én pedig valamilyen ötlettől vezérelve megmozgattam a csípőmet, amitől megremegett a hangja, de még mindig mondta a magáét. Igen, el fogom érni ezt még ha csak testi úton tudom csak, akkor is. Levettem a felsőmet és a melltartómat is kikapcsoltam, majd olyan közel húztam magamhoz amennyire csak tudtam közben a csípőm folyamatosan mozgott.

- Oké. - egyezett bele, aztán belemarkolt a fenekembe. Megcsókoltam egy győztes mosollyal, aztán eldöntöttem az ágyon. - Tetszik, hogy már ennyi önbizalmad van. - nevetett fel miközben én a mellkasán kalandoztam el és meg is találtam a gyenge pontját, ami a köldöke alatti kis rész volt. Bár szerintem ez sok mindenkinek, hisz ott én is érzékenyebb vagyok.

- Alex? - egyenesedtem fel, mire a kék szemeivel kérdőn nézett rám. - Megmutatod, hogy hogyan csinálod... tudod azokkal a lányokkal. - kissé zavarba jöttem, hisz most pont azt kértem tőle, amitől eddig meg akart óvni.

- Nem. - jelentette ki, mire egy nagyot nyeltem. Fordított a felosztáson, most én kerültem alulra, ahogy mindig.

- De...

- Beth, nem és kész. - nehezen, de elfogadtam, persze csak azért, mert nem hagyta, hogy tovább ezen gondolkozzak. Az állítások pedig igazak, tényleg a békülő szex a legjobb.