Ocean

15.

Bethany Adams

Rohantam le a lépcsőn, már így is késésben voltam. Anya a kezembe nyomott két almát, aztán egy aggódó öleléssel engedett utamra.

- Told már a nagy seggedet! – morgott Cody és egyből rátaposott a gázra miután a csomagomat bedobtam hátra majd beültem az anyósülésre. Az ölébe dobtam az egyik almát, amit elkezdett eszegetni. – Hé, kérhetek valamit? – kérdezte. Kissé feszült volt, hisz eléggé fészkelődött az ülésen. Egyből bólintottam, de nem szólalt meg. Lehet nem tudja hogyan mondja, vagy, hogy elmondja-e.

- A nővéred vagyok, bármit elmondhatsz. – fordultam felé egy kis mosollyal.

- Oké, akkor csak kimondom. – érdeklődve vártam, hisz féltem, hogy hamarabb odaérünk a sulihoz és így lesz kifogása arra, hogy miért ne mondja el. – Azt hiszem beleszerettem Vivienne-be. – nem mondanám, hogy meglepett, mert nem. Nem gondolkoztam ezen, de legmélyen talán reménykedtem benne miután láttam, hogy ők mindig jól kijöttek.

- És ő ezt nem tudja. Lehet el kellene mondanod neki ma. – ráztam meg a fejemet. Már a parkolóban voltunk és néztük az osztálytársaimat, köztük V-t is, aki Jack-kel flörtölgetett.

- Ezt kéne tennem? Nem tudom Beth. – rázta meg a fejét egy fájdalmas sóhajjal. – Aggódom érte, hogy olyasmit csinál, amit megbán utána. Jack csak az ágyába akarja látni őt, pedig Viv annál sokkal több.

- Hé, értem már nem is aggódsz? – próbáltam oldani ezt a gyászhangulatot, de ő csak nevetett.

- Tudom, hogy rád vigyázni fog Alex. – felhúzott szemöldökkel néztem rá. – Ugyan Beth, ultimátumot adtál, nem feküdhet össze mással, ez már rég nem az az érzelmek nélküli szarság, amibe belementél. Szinte együtt vagytok, mint egy valódi párkapcsolatban. – csak felröhögtem és kiszálltam a kocsiból, a cuccomat is kirángattam. – Hé, szerinted, ha nem lennének ebben érzelmek, akkor melletted kuksolt volna mikor beteg voltál? – ez volt a kegyelemdöfés.

- Majd figyelek V-re. – mondtam nyersen majd adtam az arcára egy puszit és elindultama buszhoz. Alex épp egy cigit szívott a haverjaival, illetve Lisa-val mikor meglátott. Kifújta a füstöt majd lehajolt egy apró csókért.

- Szia. – pusmogta az ajkaimra egy kis mosollyal.

- Szia. – makogtam majd a szemeibe néztem, erre még egy csókot lehelt az ajkaimra, majd elhajolt, a szájába tette a cigarettát és elvette tőlem a bőröndömet, hogy betegye a busz csomagtartójába. – Szerintetek le kellene beszélnem V-t Jack-ről? – nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy a legjobb barátnőm összetörheti az én kisöcsém szívét. Nem érdekel ki az az ember, aki megpróbálja, nem fogom hagyni.

- Miért? – érdeklődött Lisa. Nem szerettem volna elárulni Cody titkát, ezért beharapva az ajkamba dőltem Alex mellkasának. A francba már.

- Hé, B! Jó újra az élők között látni. – nevetett Vivienne. Elhúzódtam Alex-től, hogy legjobb barátnőm megölelhessen. – Cody? Azt hittem ő hozott. – bár már így is zsiráfméretű volt a lány még a lábujjaira is állt, hogy megkeresse őt.

- De, de akkor már elment. – sóhajtottam fel. – Anya küldi. – nyomtam Alex kezébe az almát.

- Ne már, fogadjunk, hogy a tiéd csak rám akarod sózni. – fintorgott. – Nem szeretem mikor anyukád gyümölcsökkel töm minket.

- Ó, igen, főleg, ha mézet is tesz a salátába, utálom a mézet. – Vivienne még a nyelvét is kinyújtotta. – Na és mellém ülsz a buszon, vagy a pasid lefoglalt már?