Az első lány a foci csapatban ♡BEFEJEZETT♡✔️

16✔️

Shawn nem mondott semmit, csak szorosan magához ölelt.
Szerencsére ma nem volt nagy forgalom. Miután haza értünk, lekapva a cipőnket egyből az ágyba dőltünk.
- Fáradt vagyok... - nyavajogtam.
- Akkor piheeenj... - nyavajgott ő is.
Hát igen. Ahhoz képest hogy kevesen voltak, volt egy két vendég aki nagyon le bírt fárasztani. Volt egy amelyik azért panaszkodott hogy a forrócsokija túl forró, aztán meg azért hogy túl hideg. Valamelyik azért panaszkodott, mert szerinte túl krémes az egyik sütink. És voltak még ilyen gyöngyszemek.
Shawn közelebb mászott hozzám, majd átölelt.
- Pihenj, Manóka. - nyomott egy puszit alsó ajkamra. Ezután hamar elaludtam. Kb. egy óra múlva keltem, de akkor is arra hogy csengetnek. Mivel ez a tevékenység abba maradt, arra következtettem hogy Shawn kinyitotta az ajtót.
Én is felkászálódtam az ágyból,majd miután átöltöztem, lementem megnézni ki az. Ekkor kiabálást hallottam.
- Menj már el! - hallottam meg Shawn hangját. - Nem tudom mit keresel itt, nem is akarom tudni, de ha nem tolod el innen a képed én esküszöm nem állok jót magamért! - mondta eréjesen, de halkan.
- Mért, mit fogsz tenni? Talán megversz? - hallottam meg egy gúnyos hangot. Na ne, az nem lehet. Nem lehet itt az apja. Hisz lecsukták. Egyből felrohantam, halkan tárcsáztam a zsarukat és elmondtam mi a helyzet. Úton vannak. Halkan lementem, de addigra abbamaradt a kiabálás. Pár másodperc múlva viszont azt láttam hogy Shawn hátra tántorodik. Megütötte őt. Shawn kicsit lefagyott, főleg mikor meglátott a tükörből.
Ezt kihasználva az apja neki ugrott. Próbaltam leszedni róla az apját, de nem jött össze, mivel ököllel arcon vágott. Olyan erővel ütött meg, hogy egy kis ideig elvesztettem az eszméletemet.
Mikor magamhoz tértem, Shawn térdelt fölöttem. Orra fel volt dagadva, szája felrepedve és a szeme alatt vörös volt.
- Jól vagy? - simított végig arcomon, mire összeszorítottam a szemem, a fájdalom hatására. Erre elkapta a kezét. - Nagyon fáj? - kérdezte aggódva.
- Nem vészes, csak ha hozzá érek. - mondtam kissé rekedtesen. Csak ekkor tűnt fel hogy a kanapén fekszek.
-Hozok rá egy kis jeget. Hátha jobb lesz. - bólintottam. Pár perc múlva vissza is tért egy kis csomag fagyasztott valamivel. Nem láttam mi volt a csomagban, de nem is érdekelt.
Óvatosan az arcomhoz emelte a "jeget", de ahogy hozzá ért én összeszorítottam a szemem, a fájdalomtól.
- Mindjárt elmúlik - mondta lágyan. Kis idő múlva levette a zacsit, majd vissza vitte a fagyasztóba.
- Még mindig fáj? - simított végig, óvatosan az arcomon.
- Már nem annyira. - fúrtam bele fejem a tenyerébe.
- Csak pihenj. - nyomott egy puszit a fejemre.
- Jó, de bújj egy kicsit ide. - nyújtottam felé a kezeim, mire elmosolyodott.
- Akkor gyere a szobába. - ezzel felkapott menyasszony pózba és bevitt a szobába.
- Veled minden oké? - simítottam végig az arcán.
- A zsarukkal jött egy mentő. Ők ellátták a sebeket. - rakott le az ágyra. - Te hívtad ki őket, Igaz? - kérdezte mosolyogva, miközben befeküdt mellém.
- Hát... - mosolyodtam el, mire magához szorított.
- Köszönöm. - suttogta, mire mégjobban magamhoz szorítottam.
Mikor felkeltem, enyhén sajgott az orrom, de nem tulajdonítottam neki nagy figyelmet. A fürdőbe érve viszont elszörnyedtem.
A szemem alatt lila, az orrom dióméretű és az is lilás színben pompázik. Megmostam az arcom majd lementem a konyhába, ahol Shawn várt...