BURN IT ALL

•Égesd Porig•

- Égesd porig, tesó! - ezek a szavak hangoztak el Jerome rózsaszínes ajkai közül, miközben a lila gáz szivárgott ki a kis meglepetéséből, mit előre felvéve helyezett el egy kis zenelejátszón a doboz alján.

Jeremiah agya ködös volt, akár egy téli, hideg korai reggel. Agyát ellepte a sok megválaszolatlan kérdés. A fiú kettesben ült egy, a szobában roskadó faszékben, a ködös elméje társaságában. Kiegyenesedve merengett, próbálta megfejteni kusza agyának rejtvényszerű gondolatait. A lány, ki eddig is hűséges társa volt, most félve kopogtatott be a csukott sötét faajtón, majd lépett be azon, Jeremiahhoz. Hisztérikus hahogása szinte beleégett Ecco hallójárataiba, mi azon az éjszakán hangzott el.

- Hozd el nekem a lányt. - jelentette ki Jeremiah a lány sötét szemeibe nézve.

- Tessék? - kérdezett vissza összeráncolt szemöldökkel. Nem tudta, kire gondolt a fiú, kinek habár gondolatait szinte úgy ismerte, mint saját magát, akkor senmitmondó volt neki a fiú pillantása. Ám rettenthetetlen volt a lány. Mindent megtett volna Jeremiahért, ha kell, feláldozta volna a saját siralmas életét is. De a fiú fényt hozott a mindennapjaiba, vele szabadon szárnyalhatott.

- Hozd el nekem Bridgitet, minél hamarabb. - Jeremiah ajkai közül szigorúan, parancsolva estek ki a szavak, ami felettébb szokatlan volt, az eddigi kérlelő, gyáva hangjához képest. A lány bólintott egyet, s ahhoz képest, hogy mennyire szerette Jeremiaht, most kissé megijedt tőle. De tudta, hogy mellette biztonságban van, és társak maradnak örökké, de mégis lapult benne egy kis bizonytalanság. Az előbb említett Bridgit, társa halála óta, úgy szívódott fel, akár a szürkés köd, mikor a közelébe kerülsz. Jerome halála után már senki nem látta, elhúzódott egy alig látogatott helyre, hogy ott tengesse napjait. A fiú nélkül volt egy betöltetlen hely a szívében, mi nagy részt a sok izgalom volt, és a szórakoztató fiú puszta jelenléte. Bosszúszomjas volt, de egyúttal tehetetlen is. Úgy érezte nincs kiút abból a helyzetből.

Ecco olyan gyorsan robogott keresztül az utcákon, ahogy csak bírták lábai. Fogalma sem volt, hol kezdte a Bridgit után való kutatást, hiszen Gotham annak ellenére, hogy eldugott település volt, egy hatalmas város volt, amit lehetetlen átfésülni egyetlenegy embernek. Ennek ellenére a merész lány megpróbálkozott vele, az volt a terve, hogy benéz minden egyes olyan házba, kiknek tulajdonosai bármilyen kapcsolatban is lehetnek a mostmár csavargó, utcákat járó Bridgitnek. Ecco lábai szinte maguktól jártak, az eget a nap rózsaszínes színnel ruházta fel, melyen a sárga nap békésen tért nyugovóra. A lány rendületlenül sietett ahhoz az emberhez, kinek segítségével talán tudhat valami fontos információt.

Gotham akkori bűnhercegét kereste, ki Pingvin volt. Ő szinte mindenkiről tudott valami szaftos információt, mit jó kedéjjel árult.