BURN IT ALL

›Bumm, Bumm, Bumm‹

James Gordon hitetlenkedve hallgatta a lány szavait, miket felé intézett. Számára még mindig az a kislány volt, akit megismert, aki rettegett Jerometól, és inkább megölte volna magát, minthogy az ő társa legyen. De Jeremiah mellett önmaga lett. Kötődött Jeremiahhoz, de nem szerelmi alapon, sokkal inkább hálás volt neki. Amiért kihúzta őt élte legsötétebb korszakából, és újra sínba hozta a kósza érzelmeit.

- Bridgit, tudom, hogy nehéz neked, de idővel megoldunk mindent, csak engedd, hogy segítsek. Nyugodj meg! - nyújtotta tenyerét a lány felé Gordon, ezzel segítséget ajánlva neki, ám ő csak egy gúnyos kacajt engedett el ajkai közül. Közben forró arcán a könnycseppek lassan folytak le, kipirosodott arcát megtörölte, ezzel letörölve a sós cseppeket, majd megrázta fejét.

- Térjünk a tárgyra. Tudja, dolgoztam olyan energiahordozókon, amik el tudnák tartani egész Gothamet. - kezdett bele Jeremiah mondandójába. Tervébe senkit sem avatott be, még Ecconak sem mesélt róla, annak ellenére, hogy mindent megosztott vele. Úgy szerette volna, hogy akkor, és ott tudják meg, mit is tervezett, annak érdekében, hogy Gothamet újjá építhesse. - A Wayne vállalat ezt nagy szívéjjel támogatta pénzügyileg, és nyersanyagilag is. Így hát elkészítettem őket. Aztán eszembe jutott egy zseniális ötlet. Így hát ketyegő bombákká alakítottam őket, amik egyetlen gombnyomással aktiválhatók. - széles mosoly telepedett a fiú arcára. A rendőrök tömbkelege mind hitetlenkedve fagyott le, fegyverük szinte kiesett markukból. Bridgit meglepett volt, Eccoval együtt, ám egyúttal büszke is volt Jeremiahra.

- Miért mondtad ezt el nekünk? - kérdezte Gordon értetlenkedve. Ő is megijedt, aggódva ráncolta össze szemöldökét.

- Mert már el is helyeztem őket a megfelelő helyre. Csak egy gombnyomás, és bumm, bumm, bumm... - mosolygott ravaszul, Bridgit pedig elmosolyodott, halk kacaj tört ki belőle.

Jeremiah akkor gondolta végig ezt az agyafúrt tervet, mikor gondolkozott, próbálta kósza gondolatait megfejteni. Miután elkészítette az energiahordozó eszközöket, tervelte ki, miként tudná hasznát venni ezt annak érdekében, hogy Gothamet lerombolja, majd pedig saját arcára formálva újjá építse azt. Így hát szorgosan építgetni kezdte azokat, akárcsak egy méh a kaptárban, dolgozott.

A fiú lassan kihúzta zsebéből az egyik bombához tartozó detonátort, majd pedig a kijárathoz sietett, nyomában a nyomozók és rendőrök tömegével.

- Nos, búcsúzzanak el imádott városuktól, mert nem sokáig tudnak majd itt élni. Én a helyükben szedném a sátorfám, és elköltöznék, mielőtt én is felrobbannék... - nevetett fel Jeremiah, majd megnyomta a detonátoron lévő gombot, az óratorony pedig ott helyben felrobbant. Falainak részei úgy bomlottak le, akár egy kirakós darabjai, darabokra hullottak. A robbanást hatalmas füst kísérte el, a hangját pedig a város túloldalán is hallani lehetett.