3. fejezet : Elveszett testvér

992 38 9
                                    

Cassandra szótlanul nézte a föléje támaszkodó férfit, aki egészen leszorította őt a földre és nem hagyott neki lehetőséget arra, hogy el tudjon menni. Bár, ha a férfi nem így tett volna, akkor se tudott volna elmenni, mert egyszerűen képtelen volt sokáig távol tartani magát Michael-től.

- Miről akarsz beszélni? - szólalt meg végre Cassy először azóta, mióta a Főangyal ledöntötte őt a földre. - Nem hinném, hogy bármiről is kéne beszélgetnünk.

- Szerintem meg tévedsz, mert nagyon is beszélgetnünk kell - nézett rá Michael kissé neheztelően. - Már megint kerülsz engem. Lucifer és Sofia esküvője óta már megint bújócskát játszol velem.

- Nem is igaz, én nem játszok veled azt - védekezett volna a démonlány, de Michael ránézve belefojtotta a szót.

- Azt teszed, ne próbáld tagadni! - szólt a lányhoz azon a feddő hangon, ami oly jellemző volt rá, mikor valakit épp megszidott viselkedése miatt, bár ez nem gyakran fordult elő nála. - Nem vagyok bolond és látom, amit látok, vagy ez esetben inkább kit nem látok. Azaz, téged nem látlak. Szóval, beszélj, démonlány, már megint miért kerülsz? Na, és ne gyere nekem olyan válaszokkal, hogy mert az erőd oly mértékben megnőtt, hogy félted azt aki a közeledbe kerül, mert nem veszem be ezt az ostobaságot. Igazán tudhatnád, hogy nekem démoni mágia nem árt, legyen az olyan erős, mint magáé a Sátáné.

-Édes, tudsz róla, hogy amikor mérges vagy, akkor nagyon szexi vagy? - kérdezte ekkor a lány, mire Michael kissé döbbent fejet vágott, mert már rég hallotta így beszélni Cassy-t. - Komolyan mondom, egészen elvesztem a fejem tőled és olyan dolgokat akarok veled tenni, ami egy angyal számára bizonyára túl rossz dolog - simogatta meg a férfi mellkasát, mire Michael halkan felnyögött.

- Démonlány, tudsz róla, hogy olykor furcsán viselkedsz? - érdeklődött a Főangyal a lány hirtelen hangulatváltozásától megdöbbenve. - Egyszer menekülsz tőlem, utána meg úgy viselkedsz, mint amikor még csak ismerkedtünk egymással. Hogy csinálod ezt? Komolyan, én már szinte nem értek semmit, miért csinálod ezt?

- Baj talán? - nézett fel rá huncut mosollyal Cassy, mire a férfi halványan elmosolyodott. - Tudod, hogy imádom a mosolyod? - kérdezte a lány és átfonva Michael nyakát közelebb húzta magához.

- Valóban? - húzta fel mosolyogva a szemöldökét Michael, majd lassan lehajolt a lányhoz, olyan közel, hogy szinte már megcsókolták egymást. - Na, és te azt tudod, hogy észbontóan szexi tested van és minden porcikádat a legszívesebben végigcsókolnám, oly mértékben, hogy elveszítsd tőle a fejed? - kérdezte a férfi egy rá nem jellemző vigyorral az arcán, és szavai hallatán Cassy felsóhajtott.

- Akkor, miért nem teszed meg, édes? - kérdezte és még közelebb húzta magához a férfit. - El akarom veszíteni a fejem. Azt akarom, hogy végre megmutasd nekem számodra nő vagyok és nem csupán démon - suttogta Cassy és a Főangyal újra elvigyorodott.

- Szóval, démonlány, el akarod veszíteni a fejed? - csókolt bele a lány nyakába, majd lágyan meg is harapta a bőrt, amitől Cassy megdöbbent, hiszen a férfi soha nem tett még olyat. - Azt akarod, hogy megmutassam neked nőként tekintek rád? - kérdezte és lassan végigsimított ajkaival a nyakát, aminek hatására halkan felnyögött. - Démonlány, ha ez a kívánságod, akkor megmutatom neked mennyire nőnek is látlak, de később nehogy megbánd - hajolt a lány ajkaira és forrón megcsókolta őt, amit Cassy szenvedélyesen viszonzott.

***
A Pokol mélyén, az Árnydémonok területén, Lilith, az észak-keleti régió Úrnője elmélyülten nézett egy fotót és elborult tekintete. Oly régóta kereste már legkisebb gyermekét, Amarát, hogy már feladta azon reményét, hogy valaha megtalálja őt.

Angyal Krónikák 3. - Michael, a Harcos VédelmezőDonde viven las historias. Descúbrelo ahora