Michael szorosan tartotta a karjaiban lévő démon lányt és bár még mindig nem tudta, hogy fogják kapcsolatukat az Úrral engedélyeztetni, de azt viszont tudta, hogy senki és semmi sem veheti el tőle a lányt, akiért akár meg is halna. Egyelőre azonban semmi más nem érdekelte csak az, hogy csókolja és ölelje, hogy közel érezhesse magához és hogy elfelejthessen mindet a karjaiban.
Ezért csupán azt tette, amit a legtöbb szerelmes férfi tett volna az ő helyében, elfeledkezett mindenről maga körül és csak csókolta a lányt, aki úgy simult hozzá karcsú testével, hogy attól Michael vágya azonnal fellobbant. Az arkangyal már őszintén megértette, hogy a halandó emberek és a démonok miért szerettek olyan sok időt tölteni az ágyban a párjukkal, hiszen az, hogy a testük összeforrt egymással a lelkük is eggyé vált oly módon, mintha csak ők ketten léteznének a világon.
Michael még szorosabban vonta magához a lányt, magába akarta szinte olvasztani, hogy igazán közel legyen hozzá Cassy, olyan közel, ahogy eddig még soha. Láthatóan a lány nem bánta heves viselkedését, mert ugyanolyan szenvedéllyel csókolta ajkait, vagy mondhatni inkább éhesen falta, hogy attól a főangyal elvesztette az irányítást saját teste és gondolatai felett. Nem akart egyáltalán gondolni semmire, csak a lányt akarta újra érezni maga alatt az ágyban.
Lassan elhúzta hát ajkait, hogy ezt meg is mondja a lánynak, de Cassy érezhetően nem volt hajlandó egy percre sem elválni ajkaitól. Michael ezek láttán elvigyorodott, hiszen ő is így érzett, ezért csak megragadta a lány combjait, aki mintha értette volna Michael szándékát, felugrott és lábaival átkulcsolta az angyal derekát, így még közelebb kerülhetett a férfi izgató szájához.
Michael erőlködés nélkül tartotta karjaiban a lányt, majd lágyan elhúzta kissé fejét és megharapta a lány ajkait.
- Mondd csak mégis mit csináltál velem, démonlány? - kérdezte szinte suttogva Michael a lányt, majd lágyan végigsimított ajkaival a lány nyakán.
Cassy édesen felnyögött a gyengéd kényeztetésre és beletúrva a férfi hajába közelebb bújt hozzá.
- Nincs olyan perc, hogy ne akarnálak csókolni és ne akarnám a tested minden porcikáját magaménak tudni - csókolta meg újra az ajakit Michael a lánynak, aki boldogan adta át magát a csóknak.
- Te is ugyanezt teszed velem, édes angyalom. Elvesztem a fejem tőled és csak közel akarok lenni hozzád - simogatta meg szinte óvatosan a férfi mellkasát, akinek ettől felvillant a szemében újra a vágy szikrája. - Nem olyan rég váltunk el egymástól, de újra akarlak magamban érezni. Szükségem van rád. Felrobbanok, ha nem lehetek újra a tiéd.
- Valóban? - vigyorodott el a férfi, majd megcsókolta a nyakát. - Akkor attól tartok, ha ez egy könyörgés volt, akkor teljesítenem kell az óhajod. Nem venném a lelkemre, ha egy csinos lány miattam veszítené el a fejét.
Cassy szeme felvillant a vágyakozástól, majd elvigyorodva odahajolt a férfihoz és megharapta a fülét, amitől Michael halkan felnyögött a meglepettségtől és az élvezettől. Nem gondolta volna, hogy egy ilyen apróság, ilyen élvezetet tud okozni. Most már megértette, hogy Lucifer miért részesítette mindig előnyben ezt a módszert, hogy felkeltse felesége vágyát. Nagyon is meg tudta érteni.
- Akkor mi lesz most, édes? Elviszel, vagy még sokáig itt fogunk csak állni és egymást bámulni? - kuncogott Cassy, mire a férfi elmosolyodott.
- Milyen kis türelmetlen vagy. Nem bánom. Én is veled akarok lenni - csókolta meg újra vad szenvedéllyel a lány ajkait, majd már készült vele elteleportálni, mikor kilépett a házból az a két személy, aki annak idején elrabolta Amara hercegnőt.
![](https://img.wattpad.com/cover/169956771-288-k621114.jpg)
YOU ARE READING
Angyal Krónikák 3. - Michael, a Harcos Védelmező
FantasyMichael, az arkangyalok vezére mindig a nyugalom megtestesítője volt, senki sem tudta kihozni őt béketűréséből, sőt még csak komoly érzelmi kitöréseket se produkált. Ám azon a napon, mikor belépett életébe Cassandra, a démon, Michael élete teljesen...