Without Me

Chapter 19

- Tonny, Kendall, ő itt Shawn Mendes. Shawn, ők itt a legjobb barátaim, Thomas Grieman és Kendall Chepper. - mosolyodtam el kínosan, bemutatva egymásnak a társaságomat. Időközben anya elsietett dolgozni, így rám hárult a nehéznek mondható feladat.

- Nem válaszolt a kérdésemre. - dünnyögte gúnyosan Tonny és mellém lépve, fél karral átölelte a vállam. Értetlenkedve meredtem a fiúra, aki védelmező állásban, össze vont szemöldökkel fürkészte a közvetlen előttem álló fiút. - Elle nem tervez barátot, és nem is az egy éjszakás kalandjairól híres. Ki vele, mi a francot keresel a házában? Neked nem Kanadában kellene nyalogatnod a sebeidet? - gügyögte amire Shawn megindult felé, azonban arra nem számított, hogy kibújva Tonny karjai közül, elkapom a karját.

- Ne csinálj hülyeséget. - néztem mélyen a szemébe.

- Úgyis mindjárt elkésem. - szívta be élesen a levegőt, majd nagyot sóhajtva rövid csókban részesített. - Szia Baba. - erőltetett mosolyt az arcára, majd kikerülve a legjobb barátomat, eltűnt a bejárati ajtó mögött.

- "Baba" ?! Meg csók?! Mi történt hétvégén, te jó ég?! - nézett rám hitetlenkedve. - Te össze jöttél Shawn Mendes-sel?!

- Szerintem elmegy. - vont vállat Kendall halvány mosollyal az arcán. - Tom, te sem ismered őt, ahogyan én sem. Elle barátja, nem pedig a tiéd. Ha Elle azt mondja, hogy szereti őt, el kell fogadunk! - tárta szét a karját amolyan " mindegy mindegy " stílusban. - Amúgy nekem szimpi. Tetszik a haja. - mosolyodott el szélesen.

- Köszönöm. - néztem rá hálásan és szorosan magamhoz öleltem.

- Ez lesz az utolsó, hogy megöleltél, remélem tudod. - kötötte ki amire hatalmasat bólintottam. Félve Tonny-ra pillantottam, aki feszülten össze fonta maga előtt karjait és össze préselt ajkakkal fürkészett.

- Figyelj..

- Nem kell. - ráztam meg a fejét, félbe szakítva engem. - Nem szükséges, csak.. - rágcsálta a szája szélét. - vigyázzon rád. Ennyi az egész. - sóhajtott hatalmasat, majd gyengéden karjaiba zárt.

oOoOo

- Szerinted az normális, hogy neki akarsz menni a legjobb barátnőmnek???! - vontam kérdőre Shawn-t kiakadva, aki nem figyelve rám, tovább kevergette a kávéját. - Értem, hogy ki vagy rá teljesen, de attól függetlenül tudod mi az, hogy erőszak?! Ha nem állítalak meg simán megütötted volna őt Shawn! - szorítottam össze szemeimet. - Normális vagy?

- Elárult téged és engem is.. - suttogta ridegen. - Az volt a minimum, hogy beolvassak neki! Megsiratott téged, és mivel hozzám tartozol, engem is megbántott ezzel. A támogatómnak vallja magát, aztán kiderül, hogy ő is csak egy hazug, mint a többi kamu fan.. - húzta el a száját.

- Ezért neki kellett menned?! - sírtam el magam elhaló hangon. - Majdnem megütötted, te pedig nem érzel megbánást? Értem, hogy most vettétek fel a dalaidat és vissza állsz a pop szakmába, de ugyanannak az embernek kell maradnod! - kiáltottam rá sírva. Erre idegesen földhöz vágta a kezében tartott bögrét aminek szilánkjai szerte szét szóródtak a hófehér csempén. Ijedten támasztottam hátam a konyhapultnak, miközben mindenem remegett a félelemtől. Sosem láttam ilyennek őt.

- Tudod te mit éltem át?! - kérdezte türelmetlenül. - Nem! Nem érezted, hogy a média tönkre tett, semmit sem tudsz, mégis azt hiszed, hogy tudnál rajtam segíteni! Csak járatod a szádat és nyugtatsz, de én még mindig belülről rohadok! Végre megtaláltam magamat hónapok után, most pedig baj az, hogyha szembe nézek azokkal akik bántottak engem! Tudom, hogy segíteni akarsz.. - mosolyodott el keserűen. - De.. hiába..

- Segítettem is, Shawn! - néztem rá könny áztatott szemekkel. - Segítettem, segítek, és segíteni is fogok! - nyeltem nagyot. - Melletted leszek bármi történjen érted?

- Baba kérlek bocsáss meg.. - lépett elém lesütött tekintettel, majd homlokomnak döntötte a sajátját.

- Olyan voltál mint egy szörnyeteg.. - remegett meg a hangom amire kezei közé fogta az arcom. - Féltem tőled.. - sírtam el magam újra.

- Sosem tudnálak bántani téged. - nyomott apró puszit a szám sarkába és erős karjait a derekam köré fonta. - Ne haragudj, nem fog ilyesmi történni többet.

Én hittem neki, próbáltam neki hinni, de valamiért nem tudtam. Féltem, hogy ismét lesz ilyen, és elveszti az eszét. Démonnak hittem az ilyesmit, próbáltam kiűzni az ilyesmi gondolatokat a fejemből, de.. sajnos nem démon volt.. hamarabb beigazolódott mint gondoltam..