Egy csepp boldogság...

1.4K 75 3
                                    

Itt ülök a tárgyaló asztalnál és várom, hogy vége legyen. Nem nagyon jutottam előrébb a saját ügyemmel, mert már a szervezettel is kellett foglalkoznom. Mióta megöltem Crosst azóta két hét telet el, csak arra nem tudok rá jönni, hogy ki lehet a vezető, mert mindegyik emberrel akivel végeztem azt mondta sírba viszi a nevét. Az egyik még azt is megemlítette, hogy neki már mindegy ha nem mondja el akkor is meghal ha pedig igen akkor is, nem tök mindegy.

-És akkor mindenkinek boldog karácsonyt élvezzétek ki a hetet. Rose most te jössz.- ezzel zökkentettek ki az elmélkedésemből.

-Igen mindenkinek boldog és élmény teli karácsonyt kívánok, pihenjetek sokat. Köszönöm a figyelmet mindenki mehet haza a családjához.- fejeztem be, végre másfél hét szünet.

Jamesre vártam, hogy végre ki jöjjön mindenki elhagyta már a termet. Jack sajnos nem tud velünk lenni karácsonykor el kellett utaznia, addig is a testvérére bízott. Ő majd máskor kapja meg majd ezt a szünetet.

-Mehetünk Rose. Mindent bepakoltál?- kérdezi.

-Igen, de hova viszel?

-Az meglepetés, de hidd el élvezni fogod.- kacsintott egyet és beült a kocsiba. Három óra kocsi út után megérkeztünk egy gyönyörű faházhoz a hegyekben.

-Na tetszik?

-Igen gyönyörű, köszönöm.- majd megöleltem.

-Ez alap na gyere be.- hát ha kint ilyen szép volt az összhang akkor ami bent fogadott arra nem voltak szavak. Ahogy beléptél az előszoba fogadott, kicsit beljebb mentél ott volt a nappali egy kandallóval és egy karácsonyfával, volt még egy konyha az emeleten szobák, fürdők és mindez hangulatos világítós díszekkel volt kidekorálva.

Már este volt épp a kanapén ültünk és valami karácsonyi filmet néztünk, amikor James megszólal.

- Rose én sokat gondolkodtam megkérdezem, hogy van e kedved eljönni velem valahova?- nevet fel kínosan, mire én teljesen lefagytam.

- Te..te most randira hívsz?- kérdezem félve a választól.

-Igen, de ha nemet mondasz nem baj nem sértődök meg.- hajtja le a fejét.

-Ö..ö még meggondolom, reggel válaszolok ígérem. Jó éjt!

-Jó éjt!- mondta csalódottan.

Felmentem a szobámba, bárhogy próbáltam elaludni nem sikerült, csak forgolódtam. Komolyan randira hívott én nem gondoltam volna, hogy többet érez barátságnál még az eszembe sem jutott. Bevallom én sem érzek iránta közömbösen, de így mélyen nem ástam bele magam ebbe az egészbe. Fontosnak fontos nekem, de soha sem szerelemmel néztem rá. Bár mondjuk barna hajú, izmos a szemeiben el lehet veszni,helyes, kedves, vicces minden nő álma egy szóval kifogástalan. Ezzel a gondolatokkal aludtam el... Reggel csak úgy kipattantak a szemeim nem tudtam tovább az ágyban lenni. Lementem ott pedig egy karikás szemű zombi kinézetű Jamessal találtam szembe magamat aki a kávéját kevergette. Nem alhatott sokat...

-Szia.- köszöntem.

-Szia.

-Figyelj gondolkoztam és én szívesen elmennék veled valahova.- mondtam ki mire egyből felkapta a fejét és elkezdett mosolyogni majd megölelt.

-Köszönöm az esélyt hidd el nem fogod megbánni.

Ez a másfél hét hamar eltelt és a szünet végére kijelenthetem, hogy szerelmes vagyok James Black-be. Most röviden összefoglalom. Azon a napon amikor igent mondtam elvitt vacsorázni egyre mélyebben kezdtük egymást megismerni. Második és a harmadikon túráztunk a hegyekben és felfedeztük a várost. A negyedik és az ötödiken csak filmeket néztünk,mert olyan izomlázunk volt, hogy kikelni is egy kínszenvedés volt. A hatodik napon elvitt megint egy romantikus vacsorára és megkérdezte, hogy leszek e a barátnője amire természetesen igent mondtam. A többi szabadidőnkben nem nagyon mozdultunk ki inkább benti programokat csináltunk pl: sütöttünk pizzát, társasoztunk és sorozat maratont tartottunk.

Most meg újra itt vagyunk a maffiánál. Mindenki tudja már, hogy együtt vagyunk a legtöbbjük örül a kapcsolatunknak, de a legjobban Jack ellenezte nem értem miért. Amióta meg tudta, hogy együtt vagyunk azóta minden nap más nővel van és a legtöbb este részeg. Én meg egyre jobban szerelmes leszek ebbe a férfibe, nem tudom ha már a szünet végén ki jelentettem, hogy szeretem akkor most mit mondjak, hogy imádom? Azt inkább nem mondom nem akarom fényezni az így is elég nagy egóját. Most pedig a szobámban várom, hogy megérkezzen mert most ünnepeljük az egy hónapos évfordulónkat. Kopogott én meg kinyitottam az ajtót.

-Szia gyönyörű vagy.- köszöntött egy csókkal.

-Te sem panaszkodhatsz.- mondtam neki. Elvitt egy elég elegáns étterembe nagyon messzire, mikor mindegyikünk befejezte a vacsorát, nem haza vitt hanem az erdőbe. És ott bevezetett egy ösvényen annak a végén, meg egy faház volt. Leültünk bent a kanapéra ott pedig csak élveztük egymás társaságát. Egyszer csak lecsapott ajkaimra, vad csókcsatába kezdtünk, még is követelőzően, de lágyan csókolt. Ott nem érdekelt senki csak ő, kizártam a külvilágot elfelejtettem minden gondomat, mi csak élveztük egymás társaságát, és hagytam neki, hogy magáévá tegyen...

A maffia hálójában (Befejezett)Where stories live. Discover now