A maffia hálójában (Befejezett)

Végzetes döntés

"Felébredtél.-suttogja a fiú a lány ajkaira."

Valamit éreztem az ajkaimon, olyan érzés volt mintha valaki megcsókolna, nem valaki hanem Jack. Egyből viszonoztam a mozdulatot, majd amikor elváltunk egymástól elkezdtem pislogni, majd kinyitottam a szemeimet. Jack egyből szoros ölelésbe vont és végig csókolta az arcomat.

-Jaj Rose istenem köszönöm, azt hittem már sosem látlak viszont.-mondja könnyes szemekkel, majd kifut, hogy közölje a többiekkel az örömhírt. Már jönnének be az ajtón, de az orvos az útjukba áll, hogy először meg kell vizsgálnia.

-Asszonyom először meg kell vizsgálnom a kisasszonyt, hogy minden rendben van-e.- bejött hozzám és természetes mindent megnézett, hogy jó-e ez beletelt fél órába, de végeztünk, minden eredményem jó lett úgyhogy pár nap múlva haza is engednek.

-Jaj Rose istenem azt hittem már sosem láthatlak.- ölelt meg Miranda sírva, majd sorban a többiek, amikor James akart megölelni én is nemes egyszerűséggel eltoltam magamtól, és leüvöltettem a fejét.

-Te álnok disznó, hogy voltál képes át állni az ellenséghez, és meglőni Jacket és engem is?- nézek rá dühösen, majd eszembe jut még valami.-És hogy voltál képes beállítani egy szőke macával a házamba?-kezdem el ütni a mellkasát.

-Hé hé hé Rose miről beszélsz?-néznek rám értetlenül, akkor csak álom volt az egész.

-Én..én azt hittem, hogy mindez megtörtént, de akkor biztos csak álmodtam.

-Meséld el mit álmodtál?- kérlelnek a többiek.

-Hát az úgy volt, hogy felébredtem a régi szobámban és ugyan az a nap kezdett lejátszódni a telefonbeszélgetés, és hogy ti hívtatok, aztán mentem a parkba de két férfi elkapott őket kinyírtam, majd folytattam az utamat hozzátok, és ott James azt mondta, hogy nem vagyok az esete ezért azt hittem, hogy meleg vagy, de kiderült, hogy mégsem csak barátnőd van, ezután megöltem az álszüleimet majd összeestem, Jack jött fel a szobámba és vele beszélgettem, majd lementünk a konyhába ahol te a szöszivel enyelegtél, utána meg lövéseket hallottunk és miután kinyírtuk az ellenséget James ránk szegezte a fegyverét majd Jacket meglőtte kétszer aztán azt mondtad, de a többi nem érdekes...- a végét nem volt szívem befejezni.

-Mit mondott?

-Semmit, már nem emlékszem.-hazudok.

-Rendben az a lényeg, hogy jól vagy az orvosok nem sok reményt fűztek ahhoz hogy felébredsz.-mondta Harry.-Hisz fél percig halott voltál.

-Mi hogyhogy?-nézek rájuk értetlenül.-Hisz csak három napot voltam kiütve.

-Nem, nem három napot, hanem három hónapot.-javít ki Matt.

-Az igen, de azt hogyan?-kérdezem.

-Nem tudjuk, elvileg valami szer volt a szervezetedbe. Tudod hogy ki tehette ezt veled?-kérdezi Miranda. Persze, hogy tudom, jobban mint a nevemet...

-Sophia Marshall.- és amint kimondtam a nevet a Black testvérpár hitetlenkedve megrázza a fejét.

-Az nem lehet ő halott.- mondja idegesen James.

-Nem nem halott, ő igen is él és virul.

-Biztos vagy benne Rose, ő nem tenne ilyet.-ingatja meg a fejét James.

-Igen, de ha te nem hiszel nekem akkor mindegy.

-Elnézést a látogatási idő lejárt, legyenek szívesek távozni.-és kitessékelte őket az orvos, már vagy fél órája gondolkozhatok, amikor egy idősebb nő lép be az ajtón.