GREEDY FOR LOVE - kygo ✓

tizennégy;

nilla;

A benzinkutas pihenő után negyed órával folytattuk az utat Kyrre-vel - továbbra is síri csendben, aminek több oka is volt.

Egy; továbbra is haragszom rá, amiért ennyire átvert, és ha egy percre is hozzá szóltam, csakis muszájból történt
Kettő; az meg, hogy kiröhögött amiatt, ami negyed órája történt, csak rátett egy lapáttal.

De a pulcsiját nem fogja visszakapni, az tuti.

Emlékszem, hogy valamikor tizenegy körül úgy éreztem, meghalok a fáradtságtól; annak ellenére, hogy a rádióban elég hangosan szólt valami régi sláger, simán bealudtam öt perc alatt.

...

Arra ébredtem, hogy valaki kicsatolja az övemet, és erős karjaival alám nyúl, hogy az ölébe vegyen; lassan emeltem meg pilláimat, és kissé értetlenül néztem az autóból már kiszállt Kyrre-ra.

- Mit csinálsz? - mormogtam, és gyorsan a szám elé kaptam a kezem, majd hatalmasat ásítottam.

- Na, pont ezért nem akartalak felébreszteni - forgatta a szemét. - Megérkeztünk - mondta ki azt a szót, amire a szó szoros értelmében tényleg majdnem egy napja vártam.

- Magamtól is ki tudok szállni - vigyorogtam a képébe, és így visszagondolva lehet tényleg hülyeség volt olyan hirtelen kipattanni abból a hülye Audiból.

A hirtelen lendülettől megszédültem, és egyenesen Kyrre karjaiba borultam.

- Hé. Óvatosan, te lány - fogta meg a karjaimat. Kifejezetten gyengéd volt, amit nem igazán tudtam hova tenni. - Megvagy? - nézett le rám.

- Persze - léptem el tőle lehajtott fejjel, köhintve. Azt hiszem, vette a helyzetet, ugyanis tekintetéből valami olyasmit tudtan kiolvasni, hogy oké, értem, hagyjalak békén. A pulcsiját jobban összehúztam magamon, és lassan előre lépkedve néztem a már néhány héttel ezelőttről ismerős amszterdami luxusvillára, ami jópár emléket is felidézett bennem Garritsen estélyével kapcsolatban.

Amikor megtudtam, hogy apám miket tett.

Amikor ki kellett volna derítenem, Martijn hol tartja Kyrre örökségét.

Amikor meglőtt.

És másnap reggel a csók..

Nilla, fejezd be!

Láttam, hogy a házban néhány helyiségben ég a villany, az udvari világitással együtt, így hajnali egy révén nem volt koromsötét a hatalmas épület körül - ebből arra tudtam következtetni, valószínűleg a többiek már megérkeztek. Viszont az is hamar feltűnt, hogy sehol egy másik kocsi Kyrre-én kívül, így kicsit kezdett gyanús lenni a helyzet.

- Umm..A többiek? - fordultam vissza Kyrre-hez, magam előtt keresztbefont karokkal.

- Alex az előbb írt, hogy az utolsó megállónál összefutottak, és még nagyjából tíz perc, mire ideérnek. Csak a személyzet - magyarázta.

- Azaz a bejáró kurváid - motyogtam kapásból.

Na igen, öhm..amíg Kyrre és köztem nem történt semmi, nem egyszer volt olyan este, hogy azt kellett hallgatnom Bergenben a második emelet utolsó szobájából, ahogy valami ribanc nyögdécsel egy órán keresztül.