GREEDY FOR LOVE - kygo ✓

tizenhat;

nilla;

Mikor tudatosult bennem, hogy ez bizony nem álom, hanem a kegyetlen valóság, a mellkasomba fájdalmas nyomás költözött, szemeim pedig egyre jobban égtek a könnyeim visszatartásától.

- Nilla, Kicsim..- fordult felém apa, tekintetében pedig megcsillant valami, ami még inkább sírásra késztetett.

Azonban nem az örömtől.

Nem lepődött meg, hogy lát. - Apa végig tudta, hol vagyok, és még csak meg sem próbált jönni értem.

- Épp időben - nézett ránk Martijn is, arcán egy győztes mosollyal, de képtelen voltam rá figyelni. A tőlem pár méterre álló Kyrre jégkék íriszei köztem és az engem még mindig lefogó férfi között ingáztak.

- Mi a f..Te rohadék! - indult meg volna felénk - pontosabban Danhez-, ahogy leesett neki, mi is a helyzet, de jobbról Alex, balról pedig Drew fogta vissza a norvég srácot.

- Ó, csak nem félted őt? Milyen megható - tettetett elérzékenyülést Martijn, ezzel egyre inkább fokozva a teremben levő feszültséget, amit eddig is szinte vágni lehetett volna.

- Kinyírlak, Garritsen, esküszöm, hogy kinyírlak - mondta Kyrre dühösen. Soha nem láttam még őt ennyire mérgesnek.

Martijn erre csak lenézően elnevette magát.

- Mire készülsz, Garritsen? - kérdezte Julia, szavait a göndörhöz intézve.

- Nyugalom, Szöszi, hamarosan megtudod - vágta rá, aminek hatására Julia elfintorodott, majd motyogott valamit. - Daniel, engedd el a lányt - tette hozzá, mire a mögöttem álló Dan szorítása enyhült, majd végleg eltűnt a csuklómról, csupán egy pillanat alatt. - Gyere ide, kicsi Nilla.

A nevemre felé kaptam a fejem, majd belátva magamban, hogy most nincs itt az ideje ellenkezni és még jobban kihúzni a gyufát, lassan, remegő lábakkal mentem oda Martijnhoz, aki halványan rám mosolygott.

Hogy szakadna rád a..

- Ajánlatom van a számotokra -folytatta a holland. - Pontosabban Robertnek - javította ki magát. Döbbenten néztem apára, aki egyet előre lépett Kyrre-ék felé, és belekezdett:

- A lányom velem marad, és garantálom, hogy az örökséged egy héten belül visszakapod - mondta ki mindenféle kerítés nélkül.

- Nálad van? - szólaltam meg, egy percre sem titkolva a döbbenetemet, és a többiek sem tettek másképp. Választ természetesen nem kaptam.

Láttam Kyrre-en, hogy nagyon gondolkodik, végig az apám arcát figyelve. Végül aztán ajkai egy engem nem tudtok átverni féle mosolyra húzódtak, majd csak ennyit mondott:

- Hazudik. - Nyugodtnak tűnt, mégis olyan hangsúlyt használt, amitől kirázott a hideg.

Kyrre kicseszettül készül valamire.

- Honnan veszed, hogy átvernélek egy ilyen dologgal kapcsolatban? - nézett rá apa, szinte kikérve magának, hogy Kyrre ilyet mond.

- Tudom, hogy mindent megtenne a lányáért
Bármit - kezdett bele Kyrre. - Tudom, hogy ő az egyetlen az életében, aki még reményt, kitartást ad magának. Akár ölne is érte, nemde? Ja, várjunk csak.. már megtette - komolyodott el a mondat végére, majd ő is egy lépést tett a vele szemben álló férfi felé. - Ugye milyen érzés, Robert? - mosolyodott el úgy, ahogy csak egy igazi, vérbeli bűnöző tud.

Ijedten néztem össze Juliaval, aki szintén nem nagyon értethette a helyzetet.

- Mégis miről beszélsz? - ráncolta a szemöldökét apa, és tényleg látszott rajta, hogy Kyrre eléggé összezavarta. Tekintetem Martijnra siklott; résnyire összehúzott szemekkel figyelte a történéseket.