24: Változnak A Dolgok (és a nézetek)

4K 232 69
                                    

- Mi ez? - kérdeztem, miközben kivettem a kezéből a pergamendarabot és széthajtogattam.

- Csak gondoltam el kellene olvasnod, mielőtt feleségül veszlek - mosolygott rám Oliver, majd a lap tetejére mutatott.

- Biztos, hogy nem olvasom el! - ráztam meg a fejem, amikor megláttam a megszólítást. Semmi kedvem nem volt ehhez ennyi év után. - Miért akarod, hogy elolvassam? Legszívesebben elégetném...

- Azt szeretném hogy lezárd a múltat, és csak a jövőnkre koncentrálj, ahhoz pedig az kell, hogy elolvasd. A szobánkba hozta a posta miután elmentél készülődni - magyarázta én pedig ismertem már annyira, hogy tudjam nem viccel és tényleg nem megyünk innen sehova amíg el nem olvasom, akkor is, ha ez lelki fájdalmat okoz.

Mégegyszer széthajtogattam a papírt, amit közben ügyesen összegyűrtem, majd kisimítottam a gyűrődéseket. Bárhol felismertem volna a kézírását, a jellegzetes betűit és ahogyan a nevemet írta. Az mindent elárult.

Lena,

Tudom, hogy ez most nem a legjobb pillanat a bocsánatkérésre, hiszen mire ezt olvasod neked már férjed lesz, de muszáj legalább leírnom, és önzőn hangzik, de könnyítenem magamon a terhet, amit azóta hordozok, hogy megtudtam az igazságot. Annyira sajnálom, hogy így kellett történnie, és mostmár beismerem, hogy én vagyok és voltam is a hibás.

Maga Ginny Weasley keresett fel pár napja, és mesélte el az egész történetet. Tényleg gyanús volt számomra az egész, de nem foglalkoztam vele, csak azzal, hogy képes voltál megcsalni, pont miután elkezdtük tervezni a saját esküvőnket. De végül kiderült, hogy én voltam a barom, aki nem bízott benned és megbántott téged. Tényleg nem kellett volna rögtön rohanni másik lányhoz, de abban a pillanatban ez tűnt a legjobb ötletnek. Nem kérem hogy értsd meg a gondolatmeneteimet, mert nekem sem megy mindig, és ott csak az volt előttem, hogy te... te valaki másnak is odaadtad magad, és még kell mondjam féltékeny lettem. Utána minden nap másik lány járt nálam, eredetileg azért, hogy pótoljalak téged, majd átcsúszott egyfajta idegesítésedbe. Tudtam, hogy nem fogod jól kezelni, de azt akartam, hogy azt érezd, amit én is éreztem. Azt, hogy nem te vagy az egyetlen.

De tévedtem, és csak sokkal később jöttem rá, hogy számomra mégis te jelentettél mindent.

Talán nem volt igazam, és nem csak mellettem vagy velem lehetsz igazán boldog, hiszen menyasszony vagy, vagy már akár feleség is. És az emberek csak akkor házasodnak, ha igazán szeretik egymást. Mi csak az eljegyzésig jutottunk...

Tudom, akárhányszor kérhetnék bocsánatot, akkor sem kaphatnálak vissza. Te adtál még egy esélyt, de én azt is elcsesztem. Foghatnám a hülye bátyádra, vagy Weasleyre, de ezt most nekem kell elvinnem. És most sem azért írom ezt, hogy te majd egykettőre elfelejtsd mindazt ami történt, hanem hogy tudd, sajnálom, és valamennyire el tudd engedni a múltat.

Nekem sosem fog menni. Az emlékeimben örökre meg fogsz maradni akkor is, ha te már nem is fogsz emlékezni rám. De a múltadnak mindig a része leszek, és remélem legalább arra az időszakra nem fogsz rosszkedvvel visszagondolni amikor boldogok voltunk együtt.

Nehezemre esik kimondani és leírni is, de sok boldogságot. Neked. Úgy tűnik neked sikerült továbblépned, és újra mosolyogsz. Imádom, ha mosolyogsz, olyankor kihangsúlyozódnak a szeplőid és a szemed is jobban csillog, úgyhogy örülj és nevess sokat.

Láttalak valamelyik nap. Kint sétáltál az Abszol úton, először fel sem ismertelek. Régen félhosszú hajad újra megnőtt, és talán vörösebb, mint volt, és tökéletes kontrasztot alkot fehér bőröddel. Nyári ruha volt rajtad, amelyből kilátszottak hosszú lábaid, de nem emelte ki az alakodat. Bő volt rád, mégis jól állt. Nem leskelődtem, épphogy megláttalak az egyik utca sarkából. Te nem vettél észre, de láttam, ahogy Grangerrel bementek egy boltba.

Pont elkaptam egy pillanatot, ahogyan a hasadra tetted a kezedet, mielőtt beléptetek volna az ajtón, és azt hiszem akkor éreztem igazán azt, hogy elveszítettelek. Hatalmas mosoly ült az arcodon, és egy baba-mama boltba mentetek, miközben megsimítottad a hasadat, amely nem látszott a ruhától. Elég gyorsan összeraktam, elvégre Granger nem lehetett terhes, rajta nem látszott, Ginny pedig pár nappal előtte volt nálam, és rajta se volt semmi jele annak, hogy gyereket várna, így csak te maradtál.

Örülök, mert tudom, hogy mindig gyereket szerettél volna, és hogy ez az álmod végre valóra válik. Csak az nem tettszett, hogy nem az én gyerekemet hordod a szíved alatt, hanem valaki teljesen másét. Biztosan csodálatos anyukája leszel a csöppségnek, és imádni fogod, elvégre te, te vagy.

Szent Potter tudja, hogy tudom az igazat és azt is, hogy megírtam neked ezt a levelet. Miután végeztünk a Roxfortban volt egy kisebb párbajunk és mindketten szereztünk sebeket, de végül kiderült, hogy nem is annyira hősködő, csak nagyon féltett téged. Tőlem.

Tudom, hogy, annyiszor összetörtem a szíved, hogy nincs annyi lap egy könyvben, és nem kérem, hogy bocsáss meg, mert én sem tudnék megbocsátani magamnak.

Talán majd máskor, egy másik életben nem cseszek el mindent, és végül majd hozzám jössz feleségül és egy család leszünk. Ebben az életben úgy tűnik nem ez jutott, de tudd, én élveztem az együttlétünk minden pillanatát. Azt, hogy annyira durcis és pukkancs voltál néha, hogy mennyire önfeledten beszéltél a könyvekről és az Amerikai éretedről. Hiányzik a hangod, a közelségéd, a pozitivitásod, mindened. De legfőképpen te hiányzol. És fogsz is életem végéig minden nap amikor fölkelek, és este amikor lefekszem aludni.

Remélem megtaláltad azt az embert, akit feltétlenül, örökké szeretni fogsz.

Én már nagyon rég megtaláltam a lábaim elé esve, a talárszabászat zsámolyai előtt.

D. M.



Tudom, rövidebb a rész, de még ma ki akartam rakni! Remélem tetszik, kövi rész holnap vagy holnapután!

Érkezett két olyan komment ahol shippeltél Dracot és Angelát.
1. Drangie
2. Drela

Nagyon megmelengettétek a szívemet, imádom ezeket a shippeket, és ha valakinek még van bármilyen más ötlete, azt is várom kommentbe... 😉 ❤️ ❤️ ❤️

Angela Potter - A lány méreggelWhere stories live. Discover now