Fogd A Kezem //Befejezett

Epilógus

Apám megbékélése után egyre többet találkoztunk nálunk és egyre többet voltunk együtt.
Miután Konrád leérettségizett, a nyár nagy részét együtt töltöttük. Szeptemberben ő egyetemre és dolgozni ment, míg én elkezdtem az utolsó évemet a gimiben.
Hétközben is mindig sokat találkoztunk és párszor aludtam is nála. Egy kis lakást vettek neki a szülei a sulihoz és a munkahelyéhez közel.
Konrád levelezőn tanult jogot, ügyvéd szeretett volna lenni.

Egy év múlva rám került a sor, hogy táncoljak a szalagavatómon. Konrád volt a párom, akivel megint elől álltunk és a végét az ő szalagavatójához hasonlóan zártuk.

Később leérettségiztem, a nyáron sokat dolgoztam, majd a következő szeptemberben én is elkezdtem az egyetemet. Én marketing szakra mentem, szintén levelezőn, így miközben tanultunk, mindketten dolgoztunk napközben, délután pedig tanultunk és együtt voltunk.

A diplomaosztóm után nem sokkal találtunk egy kisebb házat, amit a gyűjtött pénzünkből és a szüleink kiegészítésével megvettünk, majd összeházasodtunk.

Pár évre rá két szép gyerekünk született, Máté és Bogi, akik mindent jelentettek nekünk és akiknek próbáltuk megadni a legjobbat.
Most már ők is felnőttek és nem sokára nagyszülők leszünk, ugyanis Máté és a felesége első babájukat várják.

Természetesen nem mindig volt minden tökéletes, de leküzdöttük az akadályokat és mindig megbeszéltük a dolgokat, így együtt vagyunk negyvennyolc éve.
Hihetetlenül boldog vagyok, amiért nekem ő jutott és amiért az életünk nagy részét együtt töltöttük.