Bonifác - Lucifer macskája (Befejezett)

Tizenharmadik fejezet

− Képzeld el már eleve jól kezdődött a napom. Megdicsérték a ruhámat és az is kiderült nincs a főnökasszony, se a helyettese.

~ Pedig őt meg se látogattam − ásított egyet unottan.

− Szóval minden gond nélkül el tudtam menni az ebédre. Egy csomóban volt a gyomrom és majdnem nem mentem be, de összeszedtem magam és megtettem.

~ Hát ha még tudtad volna, hogy magával az Ördöggel ebédelsz, akkor még a várost is elhagyod − igyekezett némi érdeklődést mutatni Luca mesélni valója irányába, ami kimerült abban, hogy pislogás nélkül nézte őt.

− Hát mit ne mondjak Bonifác! Érdekes gazdád van. Úriembernek tűnik, de nem is tudom. Van benne valami veszélyes. És vonzó.

~ Kénköves pokolra Luca! Azt hittem több eszed van annál semhogy hagyod magad levenni a lábadról. Így az lesz, amit ő akar, és nem az, amit te.

− Nagyon feszült voltam az elején és őszintén szólva Luc tett néhány félreérthetetlenül kétes megjegyzést. De ezt leszámítva az ebéd végére egész felengedtem, mert kellemes társaság tud lenni.

~ Csak a hobbijáról ne kérdezd, mert egyből rájössz milyen kegyetlen és szadista.

~ Szeretem mikor jókat mondasz rólam. − Szólalt meg Lucifer hangja a fejében, amitől Bonifác néhány pillanatra megmerevedett.

− Valami baj van? − Tűnt fel Lucának is, hisz a keze alatt megfeszültek az izmok. − Talán szőrcsomó? Jut eszembe, nem is adtam neked szőrhajtót az elmúlt napokban. Na majd ma kapsz vacsi után. Ott tartottam, hogy...

De Bonifác már nem figyelt rá, sokkal inkább Luciferre, aki továbbra is kapcsolatban maradt vele. A személyes gondolatait nem érzékelte, csak amit a külvilág felé is sugallni próbált.

~ Talán nem ez az igazság? − próbálkozott, mert tudta Lucifer csak akkor büntet, ha valami olyan hangzik el, ami nem igaz.

~ Valóban, de neki sem kell tudni mindent. A szerencséd az, hogy nem vagytok kapcsolatban. Még.

Bonifác fülét megütötte az utolsó szó. Lucifer képes lenne őt átadni Lucának? Megdolgozott azért, hogy magának az Ördögnek legyen a familiárisa. Kiérdemelte és nem fog olyan könnyen lemondani a pozíciójáról.

~ Most nem is azért kerestelek meg, hogy megbeszéljük milyen vagyok. Tudni akarom mi történt a városban?

~ Az építkezésre gondolsz?

~ Arra.

~ Az Lukrécia volt, nem én.

~ De vele voltál és a baleset miatt most vizsgálat indult. Márpedig nem szeretem, ha az üzleti érdekeltségeimben kutakodnak. Gondoskodj Lukréciáról, hogy ne okozzon több bajt.

~ Ha tudom, hogy közöd van hozzá nem engedem a közelébe. Már mondtam neki, hogy menjen haza, ha nem akar összeakaszkodni veled.

~ Nekem ez nem elég. Győződj meg róla, hogy el is megy!

~ Rendben! − egyezett bele, Lucifer pedig megszakította vele a kapcsolatot. ~ Pedig más terveim voltak ma éjszakára, de a kis fehérkének várnia kell holnapig.

− Amilyen nyugodt vagy most, nem gondoltam rólad, hogy igazi kis gézengúz voltál.

~ Mi? − hegyezte a füleit. ~ Nem mondod komolyan, hogy Lucifer mesélt rólam? Jobb témátok nem volt?

− Amúgy meglepően jól főznek, nem csodálom, hogy a többiek is lejárnak, amikor tudnak.

~ Hamar témát váltottál, de ha lehet ne kínozz azzal, hogy elmondod mit ettetek.