Azahriah egypercesek

Fighter 2.

Dani

-Marics, te normális vagy?- néztem dühösen a legjobb barátomra. Nem hiszem el, hogy elmondta neki.

-Örülj, hogy nem mondtam többet.- felelte Peti szemforgatva.

-Én örüljek? Basszus, így is kurva gáz a helyzet.

-Mi lenne ha őszinte lennél vele?- kérdezte unottan, miközben felvette a boxkesztyűt amit Gigi ledobott.

-Kizárt.- ráztam meg a fejem.

Hogy mondod meg egy lánynak, aki utál, hogy ő jelenti számodra a világot? Mióta ismerem, bele vagyok esve.

Ő más. Különleges. Soha nem ismertem hozzá hasonlót. Könnyebb volt tartani a távolságot. Nem akartam csalódni. Minden lányban csalódtam eddig. Falakat húztam magam köré, és nem hagytam, hogy átlépje. Soha. Miatta lettem ilyen. Miatta nem fog meg már egy lány sem. Csak ő jár a fejemben.

-Haver, szedd már össze magad. Mióta megismerted szerelmes vagy bele. Azóta csajod sem volt.- mondta Peti komolyan, mire szomorúan elmosolyodtam.

Ugyan ki mondaná meg a nagy T Dannyról, hogy 5 éve még csak hozzá sem ért egy lányhoz, sem, mert mindig csak egy bizonyos vad, szőken jár az esze?

Ugyan már.

-Nem bír engem. Soha nem is fog.

-Basszus, jó okot adtál rá, hogy így legyen. Egy kedves szavad nem volt még hozzá.

-Ja, igyekeztem. De most sikerült elbasznod.- csaptam a vállára, majd felemeltem egy kisebb súlyt és elkezdtem edzeni.

Ki kell űznöm Gigit a gondolataimból.

És az életemből.

-Tudod Dani, nem azért vagy idióta mert félsz. Mindenki fél. A szerelem tele van csalódásokkal. De te meg sem próbálod. - mondta szomorúan, de én úgy tettem, mintha nem hallanám.

Idővel így lesz jobb. Talán.

Gigi

-Szóval ezért gyűlölöm.- fejeztem be hadonászva, majd hátradőlve kifújtam magam.

Az elmúlt másfél órában Ati jobb hallgatóságnak bizonyult, mint bárki akit eddig ismertem.

Talán még sem utálom az összes embert.

-Szóval azt mondta, hogy megdugna annak ellenére, hogy úgy viselkedett veled mint egy szarkupaccal?- foglalta össze, mire én bólintottam.

Egy másik életben talán többek is lehetnénk. De sosem mentem el rajta. És őszintén, már nem is akarok. Ezzel telt be a pohár.

-Ez tiszta sor, ha engem kérdezel. Tetszel neki.

-Ugyan.- nevettem fel.- Daninak minden tetszik ami új, csillogó, és nem kaphatja meg. Mint egy Ferrari.

-Szerintem itt kicsit többről van szó. Láttam, hogy nézett rád.

-Nem érdekel. Megkeserítette az elmúlt öt évem, aztán meg Marics benyögi, hogy megbaszna? Nem. Ezt nem. Most el kéne ájulnom?- morogtam összeszorított fogakkal.

Nem fért a fejembe ez az egész. Azt hiszi minden így működik? Ő mindent megkaphat, amit csak akar? Hát engem ugyan nem.

-Sosem állnék le vele. Ezek után meg főleg.- mondtam Atinak, majd beleittam a kávémba.

-És mással sem?- nézett rám elgondolkodva, mire belemosolyogtam a bögrémbe.

-Az attól függ.