A Hold árnyai (Befejezett)

20.

- Biztos, hogy ez az a ház? - méregeti Isobel az újnak tűnő, karbantartott házat, ahol állítólag Richard Belmont él. A ház fehér festése hibátlan, az ablakok szinte tükör tiszták, az ajtók elegánsra lakkozott falapokból állnak.

- Miért? - Leo zsebre dugott kézzel nézi a lakást.

- Egy állítólagos bűnözőtől valami lepukkantabbat vártam - magyarázza meg.

- Mondjuk én is - mondja Lucas, aki ugyanolyan ítélkezően nézi a házat.

- Mi is a terv egyébként? - Isobel Leo felé fordul, karjait maga előtt összefonja.

- Bemegyünk, és udvariasan kikérdezzük, hogy mi köze van a rabláshoz.

- És, ha nem beszél? - fordul felé Lucas is.

Leo ajka laza mosolyra húzódik. - Akkor marad a régi jól bevált módszer.

- Nem tudom mi az, de jól hangzik - nyugtázza Isobel.

Leo a bejárathoz lép, és hangosan bekopog. Pár perc elteltével, amikor újabb jelzésre nyújtja az öklét, az ajtó kinyílik, és egy ötvenes évei körül járó férfi nyit ajtót. A férfi egy egyszerű trikót, és mackónadrágot visel, egy papuccsal a lábán. Nem túl kedves tekintettel néz végig a vendégein. - Mit akarnak? - kérdi flegmán.

- Beszélgetni - felel Leo.

- Nem ismerem magukat, miért beszélgessek?

Isobel előrelép. - Mert mi azt mondtuk.

A férfi végig méri a nőt, majd egy gonosz mosolyt ejt a társaság felé.

- Magát esetleg beengedem, de a barátai kint várnak.

- Na, most fogyott el a türelmem - mondja Leo kimérten, és a férfit félrelökve belép a lakásba. Az előtér pont ugyanolyan rendezett, mint a ház külseje. A helyiség közepén egy bőrkanapé áll, ami egy digitális kandallóra néz, fölötte egy TV. A falon drágának tűnő képek sorakoznak, a szőnyeg állatbőrből készült.

- Hé! - kiált utána Richard. - Mégis mit képzelnek? - Időközben Lucas és a nő is belép a lakásba, bezárva az ajtót maguk mögött. - Mit akarnak?

- A festményem akarom - közli Leo megőrizve hidegvérét.

Richard idegesen felnevet. - Fogalmam sincs miről beszél.

Isobel unottan megforgatja a szemét. - Ugyan már! Ez már rég lejárt duma, senki nem veszi be.

- Akkor sem tudom miről beszélnek.

Leo legörbíti a száját, és bólint egyet. - Gondolom fogalma sem volt, hogy az a tetoválás a karján egy banda szimbóluma.

- Ahogy mondja.

- Melyik szervezetnek dolgozik? - szólal meg Lucas Richard háta mögül. - Az az óra drágának tűnik. Régi rolex. Nem sok ilyet látni mostanában.

- Az apámtól örököltem.

Isobel a férfi mellé sétál. - Ez esetben az apja sem volt szegény.

- És? Nem származhatok gazdag családból?

- Azt nem mondtuk - mondja Leo. - Minket a tetoválás érdekel.

- Fogalmam sincs mit jelent ez a minta! Értsék már meg!

Isobel hirtelen térden rúgja a férfit, amitől a földre rogy, majd a kezét hátrafogja. Leo rögtön reagál a nő mozdulatára, és előhúzza a pisztolyát, majd a férfi homlokára céloz.

- Mit művelsz? - sziszegi Lucas idegesen.

Leo nem válaszol, csak egy éles pillantással ajándékozza meg a barátját. Eszében sincs lelőni, amíg nincs rá feltétlenül szükség, de ezt Richardnak nem kell tudni.

- Ha sokáig játssza a hülyét - Leo felhúzza a pisztolyt - használni fogom.

- A rohadt életbe, értettem, csak tegye le!

A férfi habozik, de lejjebb ereszti a fegyvert Richard érzékeny pontja felé, csakhogy fenntartsa a rémületét.

- Ha nem mondja el kik lopták el a festményem, tényleg meghúzom a ravaszt, és maga már csak keresztapa lesz.

- Én nem vettem részt az akcióban!

- Csak kiderült, hogy tudja miről beszélünk - sziszegi Isobel, majd egy pillanatra összenéz Leoval.

- Mi ez a szervezet?

- Véres szövetségeseknek hívjuk magunkat. Boltokat rabolunk, és műkincseket. Engem viszont nem avatnak be sok mindenbe, csak az adott rablások részleteiről tudok.

- Maguk a willhamptoni rablók? - csodálkozik Lucas.

- Is - felel a férfi frappánsan.

- Hova vitték a festményt? Ki a vezetőjük? - faggatózik tovább Leo.

- Fogalmam sincs ki a főmufti. Minden kisebb csoportot egy kijelölt ember vezet. A willhamptoni hálózatot egy Big Gary nevezetű férfi irányítja.

- Miféle név ez? - ráncolja össze Lucas a homlokát.

- Hol van ez az ember? - kérdi Leo.

- Mindig más helyen találkozik velünk. Senki nem ismeri az igazi címét.

- Akkor az fog történni, hogy maga kér egy találkozót ettől a tagtól, és maga helyett mi megyünk el.

Richard idegesen felnevet. -Köszönöm, még nem untam meg az életemet.

Leo megforgatja a szemét. - Akkor azt mondja el milyen címre küldhetjük a levelet, amin a találkozót kérhetjük.

A férfi gyilkos pillantást vet felé, de csendben marad.

Leo nagyot fújtat, és leereszti a pisztolyt, majd kiveszi belőle a lőszereket, és a zsebébe süllyeszti őket, kivéve egyet.

- Ismeri az orosz rulettet? - teszi vissza azt az egy golyót a tárba, majd újra visszairányítja a fegyvert ahol eddig is volt.

Richard idegesen fészkelődni kezd, majd pár másodperc elteltével Leo meghúzza a ravaszt, és a pisztoly kattan egyet.

Richard egész testében megremeg. - Csak küldjék a postára a Gary címre! Onnan veszi át a leveleit.

A társaság elégedett mosollyal néz össze a férfi felett.

- Nem volt olyan nehéz látja - mondja Leo, majd int Isobelnek, hogy engedje el Richardot, aki a földre löki a férfit.

- Ha bárkinek beszél erről, nem leszünk ilyen kegyelmesek - lépi át Isobel a földön heverő Belmontot.

Amikor kilépnek a házból, elégedetten sétálnak le az ajtó előtti kis lépcsőn.

- Az a leszerelés, jó volt - ismeri el Leo Isobel felé fordulva.

- Elegem lett a tökölésetekből - reagál ridegen a nő.

Leo szórakozottan elneveti magát. - Világos.