Unreal [Foah-Byler Oneshots]

🔥[Foah]🔥

—
Teach me
—

Noah szemszöge:

-Na Noah milyen érzés végre 18-nak lenni?-tűnt fel mellettem Mills és átkarolta a vállamat. Sadie, Gaten és Caleb is megjelentek mögötte. Nevetve bezártam a szekrényemet és bevetettem magam a folyosó tömegébe.

-Ugyanolyan.-vontam meg a vállam és az ebédlő felé vettem az irányt.
-Na ne mondd már ezt. Már hivatalosan is ihatsz alkoholt, cigizhetsz és lefeküdhetsz idősebb srácokkal.-vigyorgott Millie.
-MILS! Úristen, nem tudnál halkabban beszélni?!-sziszegtem.
-Mi van? A legjobb barátom meleg és én erre büszke vagyok. Neked is annak kéne lenned.-nézett rám szomorúan.
-Az vagyok...
-Akkor meg mi bajod van? Noah nem kell rejtőznöd. Te ilyen vagy, és világ örülhet hogy létezel, mert Noah te csodálatos vagy. És amúgy meg ha ez valakinek nem tetszik akkor vagy elmehet a búsba, vagy szétrúghatom a seggét.-karolt belém és tovább folytatta a lelkesítő beszédét, de nem tudtam rá figyelni, ugyanis a folyosón megjelent az univerzum legszexibb pasija. A MATEKTANÁROM!

Ezzel amúgy nem csak én voltam így, Mr.Wolfhardnak még egy rajongói klubbja is volt, ami a NÉAHFMWS (Nem Értem A Házi Feladatot Mr.Wolfhard Segítene?) nevet viselte és minden kedden délután tartották a gyűlést. Nem mintha én a tagja lettem volna, ugyanis szörnyen ciki és béna (mégis ki találta ki ezt a nevet? ) volt. Szóval Mr.Wolfhard elég híres volt a diákok körében.

-Hé Schnapp, figyelsz te egyáltalán rám?
-Hmm?-kaptam el a pillantásomat Mr.Wolfhardról.
-Áh hagyjuk, látom van jobb dolgod is.-vigyorgott Millie, és a szeme furcsán csillogott.

...

Ebéd után biológia órán alig figyeltem oda, csak firkálgattam. Aztán a következő irodalom is ezzel telt. Aztán következett a matek, és amint beléptem a terembe és megpillantottam Mr.Wolfhard csodálatos göndör fürtjeit, a gyomrom bukfencezni kezdett. A leghátsó padhoz siettem, levágtam magam és próbáltam nem a tanárt bámulni.
Mikor becsengettek elkezdett magyarázni és meg firkálgatni. Csakhogy most őt firkáltam le, kihangsúlyozva éles arccsontjait, szénfekete haját, sötét szemeit és duzzadt ajkait.

-Ez igazán érdekes kérdés Mr. Kahan. Mr.Schnapp meg tudná mondani rá a választ?-riadtan csaptam össze a füzetemet és fülig elpirosodva néztem fel a tanárra.
-Öhm...-motyogtam megsemmisülve és nagyon reméltem hogy nem látta hogy mit rajzoltam.
Lesajnálóan bólintott majd elindult vissza a táblához. Útközben hátraszólt a válla felett.
-Megkérlek hogy óra után maradj a teremben.-teljesen belesüllyedtem a székemben.
Mills megbökte a vállam és rám vigyorgott mire csak én rosszállóan megráztam a fejem.

...

Miután kicsengettek összepakoltam a cuccom, de nem álltam fel. Megvártam amíg mindenki kimegy. Közben Mr.Wolfhard végig engem nézett karba tett kézzel. Aztán elkezdte rendezni a dolgait az asztalán én meg felálltam és lassan odasétáltam a táskámat átlendítve a vállamon.

-Igazán szépen rajzolsz.-mondta halkan a jegyzeteit rendezgetve.
-Figyeljem Mr.Wolfhard, az a rajz nem jelentett semmit csak firkálgattam...-rám pillantott mire azonnal elhalgattam.
-Kár. Megkaphatom?
-Mi? A rajzot?-kérdeztem meglepődve és azt hittem hogy csak viccel de miután bólintott, előhalásztam a matek füzetemet és kitéptem belőle a lapot amin a rajz volt.
Elvette és nézegette.
-Tényleg ilyen kócos a hajam?-motyogta hihetetlenkedve mire elmosolyodtam.
-Igen, tényleg.

Aztán csak álltunk ott, ő a rajzot nézte én pedig őt.
Megköszörültem a torkom.
-Mr.Wolfhard azt hiszem mennem kéne a következő órára mert nem hiszem hogy Miss...-nem hagyta hogy befejezzem mert áthajolt az asztal felett, a pulcsimat megmarkolva közelebb húzott magához és ajakait az enyémre tapasztotta. Megdöbbenve álltam, aztán feleszméltem. Mr. Kibaszott Wolfharddal csókolózok. A matektanárommal. Akibe évek óta szerelmes vagyok. Úramatyám...
Kezemet selymes, göndör (és természetesen kócos) tincsibe vezettem. Beleharapott az alsó ajkamba mire felnyögtem ő pedig vigyorogva elhúzódott.

-Khm...Mr.Schnapp azt hiszem délután is itt kell maradnia, nagyon tiszteletlen dolog nem figyelni az órán. Ezt meg kell beszélnünk.-mondta még mindig vigyorogva mire én felnevettem.
-Igen, Mr.Wolfhard. És nagyon sajnálom a történteket, még egyszer ez nem fordul elő. Mostantól minden óráján megkapja a 100%-kos figyelmemet. Most mennem kell.-azzal kislisszoltam a teremből. A szívem olyan hevesen dobogott hogy azt hittem mindenki meghallja aki elmegy mellettem.

Millie a szekrényemnél várt és kérdőn felvonta a szemöldökét amikor odaértem mellé.
-Na? Mi tartott ilyen sokáig? Mi volt?
-Hát...bent kell maradnom mert büntetést kaptam...-motyogtam és elfordultam Millie-től hogy ne lássa a fülig érő vigyoromat.

Hey bois and gurls!
Fhu nemtom nemtom...
Nem furcsa egy kicsit hogy Finn Noah tanára? xd
Azért remélem tetszett😜

Love u❤️
💁🏼‍♀️Crudelis∆