Unreal [Foah-Byler Oneshots]

🈵[Foah]🈲

—
Broken
—

Definíció: (egy személy) feladni a reményt, reménytelen, kétségbeesett.
Szinonímák: legyőzőtt, lesújtott, nyomott, csüggedt, tönkretett, esetleg megalázott (negatív eset), stb.

Mélyen belebámultam a sötét szempárba.
-Nem fogsz megtörni.-mondtam indulatosan, habár a harag nem azok közé az érzelmek közé tartozott amiket a jelen pillanatban éreztem.
-Dehogynem.-vogyorgott rám, majd megnyalta az alsó ajkát.

Előredőlt, ajkunk majdnemhogy összeért. Megremegtem, mire gonoszul elmosolyodott.
-Hatással vagyok rád.
-Csak szeretnéd, Wolfhard!-elhúzódtam tőle és összefontam a karom a mellkasom előtt.

Hátradőlt, félrebillentette a fejét és tettetett szomorúsággal nézett rám. Hosszú ujjai lassan a combomon doboltak. Behunytam a szemem és mélyen beszívtam a levegőt. El se tudta képzelni mennyire akartam őt. Mennyire akartam érintését a bőrömön, forró leheletét az arcomon, száját a számon.

-Tudod, minden egyszerűbb lenne ha végre beadnád a derekadat, és bevallanád hogy te is így érzel.-suttogta a göndör. Úgy ejtette ki a szavakat mintha csak hangosan gondolkodna.
-Álmodj csak. Lehet hogy mindenkit elvarázsolsz a csodálatos bájoddal meg sármoddal, de bocs, nálam ez nem fog bejönni.-egyre jobban kezdett idegesíteni fojtogató magabiztossága. Mintha több tonnaként nehezedne rám, míg ő csak súlytalanul lebegett az önelégült mosolyával. Kirázott a hideg. Megnyaltam a felső ajkam és újra rá emeltem a tekintetem.

-Idegesítő vagy.-hangom nyugodtnak hangzott, pedig nem voltam az.
Felröhögött és feltápaszkodott. Hátsó zsebéből egy gyűrött doboz Marlboro-t húzott elő, hüvelykujjával felpattintotta a tetejét és kihúzott két szál cigarettát.
-Nem dohányzom.-mondtam unottan.
-Ezt most nekem vagy magadnak akarod bemesélni?-nézett rám felvont szemöldökkel, mire szemforgatva elnevettem magam és kikaptam a kezéből az egyik szálat.
-Tudod, nem kedvellek.-hunyorítottam makacsul és a tűz felé tartottam a cigi végét.
-Ezt most nekem vagy magadnak akarod bemesélni?-rám vigyorgott és egyik kezét a zsebébe mélyesztette, míg másik kezével a szájába helyezte a cigit. Középső ujján egy gyűrű volt. Méregzöld pólója félrecsúszott, felfedve kulccsontját és vállát.

-Szerintem meg igenis bírsz. Ami azt illeti elég vonzó vagyok, szeplős és göndör a hajam, úgy gondolom ez is pluszpont, meg igazán jó társaság vagyok. Mármint bárkivel elbeszélgetek bármiről, tudok komoly és vicces is lenni egyszerre, ami nem kis feladat, úgyhogy...-megforgattam a szemem önteltségén, és gyorsan a szájára tapasztottam a számat hogy elhalgattassam. Persze nem ez volt az egyetlen okom.

Mintha meg se lepődött volna. Mintha számított volna rá.
Kezét azonnal a tarkómra vezette hogy még közelebb húzzon magához. Ujjaim arcára tévedtek, majd onnan nyakára, vállára, majd mellkasára csúsztak. Aztán még lejjebb. Megmarkoltam a pólója szélét, mire beleharapott az alsó ajkamba. Könyökömmel oldalba böktem őt, de csókunk nem szakadt meg egy pillanatra sem.

Aztán, pár perccel később, elhúzódott, de szája szinte azonnal visszatalált hozzám. Pontosabban a nyakamhoz. Az állkapcsomtól, végig a nyakamon, egészen a kulccsontomig apró, meleg puszikat hagyott.
Aztán beleharapott a vállamba.

Vigyorogva hátrébb lépett és lehajolt a földön lévő cigiért, amit időközben kiejtett a kezéből. Az enyém az ablakpárkányon hevert.
-Még mindig idegesítő vagy.-néztem rá bosszúsan, nem is tudom miért.
-Megtörtelek.-mondta önelégült hangon és beleszívott a cigibe.
-Ó, fogd már be!