Unreal [Foah-Byler Oneshots]

⚜️[Byler]⚜️

—
Dance with me
—

Will szemszöge:

Lehajtott fejjel ültem az ágyamon, hátamat a falnak vetve, és szomorkodtam. Ugyanis ma volt a Bál, én pedig a szobámban kuporogtam.
Egy hónapon keresztül vártam hogy a legjobb barátom, Mike elhívjon, de természetesen eszébe se jutott ilyesmi, és El-t hívta el.

Így csak ültem és azon gondolkodtam hogy miért nem tud Mike úgy kedvelni engem mint ahogy én őt.

-Will kincsem, a szobádban vagy?-hallottam meg anya hangját.
-Igen.-sóhajtottam.
-Persze, nyugodtan menj csak.-ezt már halkabban mondta, és biztos hogy nem nekem.

Aztán egy halk kopogás és a szobám ajtaja kitárult. Csodálkozva pillantottam fel az előttem álló Mike-ra és felpattantam az ágyról.

-Te mit keresel itt?
-Hát nem az igazi a buli, úgy ha nincs veled a legjobb barátod.-nevetett fel kínosan, mire elmosolyodtam.
-Na és El? Nem fogja őt zavarni hogy nem vagy vele...?-szaladt össze a szemöldököm.
-Én és El...megbeszéltünk pár dolgot.
-Mit beszéltetek meg? Mit mondott?
-Azt mondta hogy őt nem zavarja hogy más tetszik, amíg boldog vagyok. Így megegyeztünk hogy csak barátok maradunk.
-M-más tetszik?-gyomrom azonnal görcsbe ugrott. Más tetszik neki? És nekem miért nem beszélt róla? Elvégre én vagyok a legjobb barátja... sajnos csak a legjobb barátja...

-Tudod ez a személy már elég régóta tetszik, csak nem tudtam róla. Vagyis inkább féltem bevallani magamnak.-vonta meg a vállát.
-Hát de miért? Le merném fogadni hogy a lány nagyon örült volna ha elmondod neki.-mondta miközben egy műmosolyt erőltettem magamra, de a könnyek égették a szemeimet.

-Olyan buta tudsz néha lenni.-rázta meg a fejét mire kérdőn néztem rá.
-Will, pont azért nem mertem bevallani magamnak, mert nem egy lányról van szó.
-Ó.-úgy érzem magam mintha hátba vágtak volna, az összes levegő kifutott belőlem.
-Hoztam volna virágot is, csak féltem hogy anyukád furcsállaná, és rákérdez. Én pedig nem mondhattam hogy 'Jaj, azt az apró részletet elfelejtettem megemlíteni, hogy azért jöttem ide hogy elvigyem a fiát a bálba, mert fülig szerelmes vagyok belé.', szóval...-nevetett fel.
-Nem baj, így is tökéletes.-suttogtam és összekulcsoltam az ujjainkat.
-Igazából...még nem tökéletes.-ellépett és zakója zsebéből kivett egy kazettát.

Behelyezte a kazettát, és lassan felcsendült Cyndi Lauper-től a Time After Time (írói megjegyzés: a szám csak 1984-ben jött ki, tudom, tudom, de let's pretend😅).

Mike közelebb lépett és feltartotta a kezét. Tenyeremet az övébe csúsztattam, másik kezemet a vállára helyeztem, ő pedig a derekamnál fogva még közelebb vont.

A zene lassú ritmusára lépkedtünk, szinte beleolvadva a dallamba. Mike rám vigyorgott, mire halkan felnevettem.

Aztán hirtelen leállt, két keze közé fogta az arcomat, és száját az enyémre tapasztotta. És akkor minden eltűnt. A zene a világgal együtt elhalkult, és csak Mike-ra tudtam gondolni. Ahogy puha ajkai az enyémen táncolnak, ahogy meleg tenyere perzseli a bőrömet, ahogy kócos haja csiklandozza az arcomat, ahogy összesimulunk, ahogy magával ránt a mélybe, hogy aztán együtt szűnjünk meg.

Mikor hátrébb lépett hihetetlenkedve néztem fel rá, mire felvonta a szemöldökét.

Szorosan átöleltem a derekát és szememet behunyva próbáltam magamba szívni a pillanatot. Állát megtámasztotta a fejemen és a hajammal játszott.

-Mike Wheeler te egyszerűen...csodálatos vagy.-motyogtam. Csak felnevetett és egy puszit nyomott a fejem tetejére.

-Tudod...hazudtam.-szólalt meg pár perc csendesség után.

-Mivel kapcsolatban?

-Nem azért nem volt jó a buli mert nem volt ott a legjobb barátom. Hanem azért mert nem azzal mentem akivel igazából szerettem volna...

HEEEY bois and gurls!

Új réhéééééész!!!
Tudooom ha má rééégen volt, de most valahogy a másik sztorihoz jött az ihlet (check it out😉😉 *khm selfpromo khm*), szóval ja.
Nem hosszú ez a rész sem, de azért remélem tetszett.😜

Love u❤️
💁🏼‍♀️Crudelis∆