Lassan már olyan, mintha haza jönnék.
Ray beengedett maga előtt az ajtón. Körbe néztem, de nem láttam senkit sem, pedig arra számítottam, hogy Tony és Dylan a jól megszokott helyükön – a kanapén – fognak xBox-ozni.
Egy kéz lágyan elkezdett tolni a konyha felé. Egy pillanatra elkerekedett a szemem, de aztán rá jöttem, hogy csak Ray az, ezért nagy levegőt vettem és nem csaptam el a kezét.
Egyébként is, pár lépés után elengedett.
Belépve a konyhába, megtorpantam. Annyira... tiszta volt! Basszus, ezek a fiúk tisztán tartják a szobájukat és még a konyhát is?!
- Mi az? – hallottam a hátam mögül a kérdést.
- Semmi – ráztam meg a fejem és elindultam az asztal felé. – Csak... itt minden, annyira... - körbe néztem még egyszer – tiszta.
Ray mély, öblös nevetést hallatott, mire ránéztem.
- Fiúk vagyunk, nem állatok.
Oda caplatott az egyik szekrényhez és egy lábast vett elő.
- A kettő között nincs sok különbség.
Hupsz
A számra szorítottam a kezem. A srác lassan rám emelte a tekintettét, nem tudtam eldönteni mi jár a fejében, de elég torz arcot vágott. Már vártam a robbanást, minek hulláma által ki lök az ablakon.
E helyett hátra döntötte a fejét és hangos hahotában tört ki. Nem hittem el. Most komolyan nevet?
A nevetéstől kissé magas hangon válaszolt.
- Kösz, ezt még visszakapod!
Mutatott rám.
Előszedett minden hozzá valót, én addig vizet töltöttem a lábasba és feltettem főni.
Ray hirtelen egy JBL-t varázsolt elő a hűtő tetejéről, csatlakoztatta a telefonjához, és bekapcsolta Basshunter-től a I promised myself című számát.
Hitetlenkedve néztem rá.
- Ez most komoly? Raymond Cross Basshunter-t hallgat unalmas perceiben?
Perverz félmosolyra húzta a száját, úgy fordult felém, miközben épp sajtot reszelt.
- A szabadidőmet inkább másra használom ki.
Ezzel rám kacsintott, az én szívem pedig ugrott egyet.
Mi a franc?
Felhúztam az orrom és inkább a hűtőhöz mentem.
Sör, sör, vodka, sör... bingo! Sonka!
Ki vettem, rátettem egy vágó deszkára és szeletelni kezdtem.
- De most komolyan, Basshunter? Ne érts félre, én szeretem, de ezek inkább... lányos dalok.
Erre felkuncogott mellettem.
- Ahogy a Trónok harca és az MMA fiús?
Na, helyben vagyunk.
- Utoljára depressziós tiniként hallgattam, azt hiszem.
Erre abba hagyta a reszelést, és felém kapta a fejét.
- Depressziós?
Hupsz... na, jó, akkor most mentsük a menthetőt.
YOU ARE READING
Esküszöm, hogy utálni akartalak! 18+
Teen FictionAmelia Merrick vagyok. 20 éves. A tinédzser korom nem épp úgy alakult, mint egy átlagos tinié, köszönhetően az akkori barátomnak. Akkor fogadtam meg, hogy soha többé nem leszek szerelmes. Hogy a szerelem csak tündér mese. Egyetemi évem első évében s...
