Amazing |Taekook| ✓

6 rész

Taehyung szemszögéből:


Vidáman hagyom el Jungkook irodáját, miután minden fontos dolgot megbeszéltünk és egyeztettünk. Holnap már kezdek is, reggel nyolcra kell ide érnem és hatig kell bent maradnom, vagy maximum hétig, attól függ mennyi munkája van Jungkooknak aznap. Hahh, Jungkook, olyan kedves, erős, jóképű, és még sorolhatnám rá a jelzőket. Istenem mit nem adnék azért, ha ő lenne a gyerekem apja.


~~~~


– Megjöttem – lépek be a bejárati ajtón és rögtön feltűnik a csend az egész házban. Ohh, tényleg, hiszen Yoongi dolgozik. Na, ezt jól elfelejtetem.

– Ahh éhes vagy kicsim? – simogatom meg pocakomat, majd a konyha felé veszem az irányt, hogy csináljak valami ebédet ugyanis jócskán elmúlt már dél.

Miután megebédeltem és el is takarítottam, lepihentem egy kicsit, amiből alvás lett a vége.

Ahogy a karjaiba tart, miért fog el ez a különös érzés? Hahh, valami isten ez a férfi.

– Akarod? – kérdezi erotikus nyögéssel, miután nyakamon egy neki tetszőleges helyet megszívott.

– Úristenhh, nagyonh – mondom eszemet teljesen elveszítve, hogy igenis vágyok rá és, hogy menjen tovább. Végig fektet a puha ágyon és ingemet lassú, kimért lépésekben kezdi el kigombolni, hogy ezzel is még jobban húzza az agyamat és talán még a mostaninál is jobban kívánjam. Hideg síkos nyelvét végighúzza a felhevült mellkasomon, amik belőlem még apró sóhajokat vált ki. Tetszik neki a hangom, mert egy-két helyen megharapdál. Testem reakciója pedig, hogy megugrik karjaiba és kezemmel  a haját cirógatom.

– Ébredj, Taehyung – szólít meg a nevemen, furi hiszen nem is mondtam el neki. – ÉBREDJ, TAEHYUNG!!! – Kezd el rázni a vállamnál fogva, miközben a nevemet kiabálja.

– Taehyung, hahó, ébredj fel – hallom még mindig tompán azt a hangot, és már nem is az a hang szól hozzám, ez inkább....

– Yoongi, bazd meg – ütöm félre az engem lökdöső kezét, mire ő is morcosan néz rám.

– Hát istenem, nem keltél fel, muszáj volt, hogy egy kicsit megrázzalak, nyugi nem tettem semmi kárt a babában – simítja meg a hasamat, aztán vigyorogva néz újra rám. – Uhh, valaki nagyon izgatott.

– Te meg miről beszélsz? – nézek rá értetlenül, de miután oda bök a kezével, én paprika vörös fejjel ütöm el a kezét. – Ne nyúlj oda, ez rohadt kínos – húzom rá a fejemre a párnát, hogy ne kelljen látnom Yoongi önelégült fejét.

– Figyelj, semmi gond nincs ezzel, sok terhes ember ilyenkor jobban megkívánja a szexuális dolgokat, úgyhogy ebben semmi szégyellnivaló nincs, öcsi – csap egyet a térdemre, majd kimegy a szobából, gondolom a konyhába, hogy egyen valamit. Miután lenyugodtam egy kicsit, én is kimegyek a konyhába, hogy igyak egy pohár vizet és bevegyem a vitamint, amit az orvos írt fel nekem, mikor mentem hozzá. Tényleg, nemsokára oda is kell menni, hogy megtudjuk minden rendben van-e a drágámmal.

– Amúgy álmodtál valamit? Vagy talán visszaemlékeztél arra az estére, aminek ő lett az eredménye? – Mutat a hasamra, én pedig automatikusan oda kapom a kezem, mint egy igazi védő anyuka, már simogatom is. Furcsa dolgokat hoznak ki belőlem a hormonok.

– Hát, van egy érzésem, hogy az este egyik részét álmodtam meg, mivel olyan volt mintha újra éltem volna azt, ami akkor történt, pedig annyira nem is emlékszem semmire.

– Hogy-hogy csak egy részét? – néz rám ártatlanul, én pedig rögtön dühbe gurulok mikor eszembe jut, hogy ki miatt is szakadt meg az álmom.

– Oh, talán miattad, drága bátyó, ugyanis te keltettél fel az idióta rázogatással. Remélem örülsz.

– Én igen, mert így legalább meg tudtam akadályozni, ha már akkor nem sikerült – nevet ki, én pedig csak a szememet forgatva megyek vissza a szobámba, majd fekszek újra le az ágyra. Ajkaimon végighúzom a mutató ujjamat és újra érzem az érzést. Olyan intenzív, hogy a testem minden porcikája akarja és kívánja. Ahh istenem, én ezt nem fogom kibírni holnap, ha ez rendszeres lesz. Látom előre, még képes vagyok Jungkookra is rá mászni. Azt pedig nagyon nem akarom, nagyon, nagyon nem. Maximum csak, ha máshol lennénk, de ezt nem kell tudnia senkinek sem, csak nekem.